Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

I. Elek bizánci császár a formálisan bizánci hűbéres Velence kereskedőinek jelentős kiváltságokat ad a birodalom területén, ami erősíti Velence pozícióját a keleti közvetítő kereskedelemben a Földközi-­tenger keleti medencéjében.

Elkészül I. (Szent) István király nagyobb ­legendája (→ 1097–1099 körül), valamint (Szent) Gellért püspök első legendája, a ma ismert kisebb és nagyobb Gellért-­legendák közös őse. A legkorábbi Gellért-legenda nem maradt fenn. (Más ­vélemény szerint a Gellért-legendák közös forrása 1145 után keletkezett. (→ 1100 körül)

Folytatódik a pápa és a német uralkodó harca. Mivel VII. Gergely az 1080. évi húsvéti zsinaton elismerte II. Rudolf német királyságát, válaszul IV. Henrik a brixeni zsinaton ellenpápát ­választat III. Kelemen néven, Wibert ravennai érsek személyében. (→ 1084. március 31.)

Szentté avatják Zoerard (András) és Benedek zobori remetéket.

Csanádon szentté avatják az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.

Az ország lakosai nagy számban gyűlnek össze Fehérvárott, hogy részt vegyenek I. István király szentté avatásán.

I. (Szent) László király szabadon bocsátja Salamont, aki Németországba távozik. (→ 1084. az év folya­mán)

 A fehérvári bazilikában ­szentté avatják Magyarország 1038-ban meghalt első királyát, Istvánt. (Egy álláspont szerint I. [Szent] László király István szentté avatása alkalmával egyesíti az 1074-ben I. Gézának küldött görög koronát [corona Graeca] és az I. [Szent] István koronájának mintájára készített ún. corona Latinát, kialakítva ezzel a magyar Szent Korona ma ismert formáját.)

Szentté avatják Imre herceget, I. (Szent) István fiát. (Valószínűleg ekkorra tehető annak az eredetileg római szarkofágnak az átfaragása, amelyben a szentté avatáskor vagy István király, vagy Imre herceg holttestét elhelyezték a fehérvári bazilika közepén kialakított sírkamrában. A szarkofág hosszoldalain ­középen hatszárnyú kerubok, a sírláda homlokoldalán lélekvivő angyal láthatók. Ez utóbbi motívum a Szent Imre-legendával való kapcsolata miatt inkább arra utal, hogy Imre herceg földi maradványait helyezték el eredetileg a szarkofágban.)

Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvénykönyvének második részét. (→ 1077 ­körül)