Merkur fehérvári őrkanonok feltárja I. (Szent) László király előtt I. (Szent) István karereklyéjének, az ún. Szentjobbnak a hollétét. I. (Szent) László felépítteti a szentjobbi monostort, s ­abban helyezi el az ereklyét.

Az 1066. évi normann hódítás után (vélhetően 1075-ben) a Bizánci Birodalomba távozó és az Al-Duna vidékén letelepített angolszászok („keleti angolok”) ­Magyar­országról kérnek papokat, hogy ­meg­őrizhessék latin rítusú kereszténységüket. (→ 1089 körül)

IV. Henrik német királyt német- ­római császárrá koronázza III. Kelemen ellenpápa azt követően, hogy Henrik elfoglalta Rómát. VII. Gergely pápa előbb az Angyalvárba menekült, majd – miután az általa segítségül hívott dél-itáliai normannok feldúlták Rómát – száműzetésbe kényszerült († 1085. május 25.).

A trónfosztott Salamon ­magyar király Regensburgból Lengyel- és Oroszországon át a moldvai besenyőkhöz utazik. (→ 1087. az év folyamán)

(Szent) Brúnó és hat társa Chartreuse-­ben remeteközösséget alakít. Szent Benedek eredeti szabályait kívánják követni és visszatérni a remeteséghez. A karthausi rend szabályait 1125 körül a chartreuse-i kolostor ötödik perjele, Guido írásba foglalta, 1176-ban pedig III. Sándor Pál pápa megerősítette. 1234-ben létrejött a női ág is. (→ 1238. augusztus 8.)

A Salamon által felbiztatott Kutesk moldvai besenyő („kun”) vezér seregével betör Magyarországra, ám I. (Szent) László ­hadai kiverik a Felső-Tisza vidékéről. (→ 1087. az év folyamán)

Egilbert trieri érsek Prágában királlyá koronázza II. (Přemysl) Vratislav cseh herceget. (A pápaság elleni küzdelemben IV. Henrik német-római császárt támogató herceg az előző évben, a mainzi birodalmi gyűlésen kapott királyi címet, melyet azonban utódai nem örökölhetnek.) (→ 1158 nyara)

Összeírják a bakonybéli bencés monostor (→ 1037 előtt) birtokait és más javait. Az oklevél leírja a birtokok ­határát, felsorolja a szolgálónépeket, a monostor kincstárának kincseit, a magánosok által adományozott javakat. Az összeírás a monostor birtokában lévő könyvekre is kiterjed.

I. (Szent) László összeíratja a pannonhalmi apátság (→ 1002. az év folyamán) javait. Az összeírás kiterjed a birtokok, szolgálónépek és állatállomány mellett az apátság mintegy 80 kódexből álló könyvtárának állományára is.)

I. (Szent) László követei a ­speyeri birodalmi gyűlésen katonai támogatást ígérnek Hermann ellenkirálynak IV. Henrik német királlyal szemben.