Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Cselgü vezetésével besenyő („kun”) sereg támad a Bizánci Biroda­lomra, de Drinápolynál vereséget szenved. A besenyők soraiban harcoló Salamonnak ekkor vész nyoma, valószínűleg elesik. (Más források szerint a volt király az isztriai Pola környékén szent életű ­remeteként élt és halt meg, s ott is ­temet­ték el.)

Meghal Zvonimir horvát király, I. (Szent) László magyar király sógora. ­Horvát­országban belső harc indul meg a királyságért.

Bolognában jogi iskola kezdi meg működését, melyből utóbb (1253) a bolognai egyetem kifejlődik.

I. (Szent) László a kalocsai érsekség ­szék­helyét Bácsra helyezi át; utóbb azonban az érsekség mind a kalocsai, mind a bácsi székhelyét használja. (Az intézkedés célja egy feltevés szerint az volt, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a magyar egyház és a Bizánci Birodalom Al-Duna menti vidékein élő „keleti angolok” ­között.)

Meghal II. István horvát király, a Trpimirović-dinasztia utolsó férfitagja. Halála után az országban anarchia dúl; az előző király, Zvonimir özvegye, Ilona királyné fivéréhez, I. (Szent) László magyar királyhoz fordul segítségért. (→ 1091 tavasza)

Dávid herceg, néhai I. András fia adományt tesz a tihanyi apátságnak. ­Adomány­levelén I. (Szent) László király pecsétje, a legrégibb egészben fennmaradt magyarországi viaszpecsét függ.)

Elkészül Hartvik püspök szertartáskönyve, az Agenda pontificalis. Ebben maradt fenn a legrégibb magyarországi drámai szöveg, a Tractus stellae című vízkereszti és a Quem queritis kezdetű húsvéti játék.

I. (Szent) László Szent István király ­tiszte­letére püspökséget alapít a szlavóniai Zágrábban, s azt a kalocsai érseki tartományba sorolja. (Más álláspont szerint a püspökség 1094-ben létesült.)

I. (Szent) László seregével bevonul Horvátországba: elfoglalja Tengerfehérvárt, majd unokaöccsét, Álmos herceget (I. Géza fiát) megbízza Horvátország kormányzásával.

Kun seregek Kapolcs vezetésével, Oroszország felől betörnek Magyarországra és feldúlják a Duna–Tisza közét. A támadás hírére Horvátországból hazatérő I. (Szent) László seregével a ­Temes folyónál utoléri és a Pogáncs vize mellett legyőzi a zsákmánnyal távozni igyekvő kunokat. (→ 1092. az év folya­mán)