I. (Szent) László hadjáratot vezet a ­Bizánci Birodalom ellen, elfoglalja Nándorfehérvárt és Szerém várát, valamint további területeket. (Hódításaira utalva felveszi királyi címébe a „Moesia” területnevet.)

I. (Szent) László Somogyvárott bencés apátságot alapít, melyet a franciaországi Saint-Gilles monostorából érkező szerzetesek népesítenek be. Az eseményen részt vesz Cluny apátja, Odilo és II. Orbán pápa követe, Tenzo is. (Az apátság temploma háromhajós volt, szentélye három félköríves apszissal záródott. Nyugati homlokzatán két torony állt. Alaprajzi elrendezése a bencés templomok típusát követi. Az építkezés egymást követő két fázisban, bazaltból, majd tégla és mészkőkváder vegyes falazásával történt. Nyugati, lépcsőzetes bélletű kapuja német példák nyomán készülhetett, az épület külsejét tagoló lizénadíszítés pedig észak-itáliai eredetű. Feltehető, hogy az építés befejezése már [Könyves] Kálmán uralkodása idején történt.)

Sikertelen tárgyalások folynak II. Orbán pápa Magyarországra küldött legátusa, Teuzo bíboros és I. (Szent) László ­között: a magyar király nem ismeri el a pápa hűbérúri igényét Horvátországra. (A tárgyalásokat követően I. [Szent] László III. Kelemen ellenpápa ­támoga­tóihoz csatlakozik.)

I. (Szent) László, aki – Salamon királyhoz hasonlóan – kétévenként bocsát ki új pénzt, nehéz súlyú dénárokat veret.

I. (Szent) László elnökletével a magyar főpapság és a világi előkelők a papság és a nép tanúskodása mellett ­Szabolcson zsinatot tartanak. Ennek ­határozatai alkotják I. (Szent) László ­király ún. I. törvénykönyvét (1–40.), melyhez utóbb két világi vonatkozású cikkelyt (41–42.) illesztettek. A határozatok egy része az egyház belső ügyeivel foglalkozik: korlátozza a papok házasságkötését (1–4.), intézkedik a külföldről érkező ­klerikusokról (17–18.), szabályozza az apátok és szerzetesek helyzetét (21., 35–36., 39.), tiltja a templomon kívüli ­misézést (29.). Más kánonok az egyház és a társadalom kapcsolatát érintő kérdéseket szabályoznak: védik az egyházi vagyont (5., 6., 23., 24.), elrendelik a valamely oknál fogva elpusztult templomok újjáépítését (7–8.), az egyházi ünnepek és előírások megtartását s a templom körüli temetkezést (11–12., 14–16., 25–26., 31., 37–38.), büntetik a templomok elhagyását (19.), a házasságtörést (13., 20.) és a nemi erőszakot (32.), intézkednek a ­tizedfizetés (27., 30., 33., 40.) és az istenítéletek (28.) rendjéről, tiltják a pogány szokások gyakorlását (22., 34.). Egyes ­határozatok az országban élő nem keresztény – muszlim (izmaelita) és zsidó – népességre vonatkoznak (9–10.). Szerszámvesztés terhe mellett tiltja a vasárnap és a többi keresztény ünnepnapon végzett munkát (26.). A zsinati ­határo­zatokhoz csatolt világi jellegű ­törvény­cikkek a királyi udvarban, illetve a vidéken folyó bíráskodás egyes kérdéseit ­szabályozzák (41–42.).

I. (Szent) László magyar király ­szövetségre lép korábbi ellenfelével, IV. Henrik német-római császárral.

A kunok Ákos vezette serege betör Magyarországra, ám I. (Szent) László Orsova táján legyőzi őket, s Ákost megöli.

I. (Szent) László hadjáratot ­vezet Vaszilkó tyerebovli orosz fejedelem Magyarországgal szomszédos földjére, mert az előző évben Kapolcs kunjai a ­fejedelem biztatására támadtak Magyarországra. A hadjáratot békekötés zárja le.

IV. Vilmos toulouse-i gróf, útban Jeruzsálem felé, Bodrog várában ­felke­resi I. (Szent) László királyt, hogy ­eltán­torítsa a IV. Henrik német-római császárral kötött szövetségtől és II. Orbán pápa oldalára állítsa, de kísérlete kudarcot vall.

I. (Szent) László király sereggel megy I. (­Piast) Ulászló Herman lengyel fejedelem (Salamon özvegyének második férje) megsegítésére, Krakkóban azonban a ­fejedelem lázadó fia, Zbigniew oldalára állva békére kényszeríti a lengyel uralkodót.