Kálmán herceg (I. Géza idősebbik fia) – ­talán azért, mert I. (Szent) László király nem őt, hanem öccsét, Álmost jelölte ki utódjául – Lengyelországba menekül.

I. (Szent) László király hadra kel, hogy beavatkozzék a cseh trónviszályba Ottó morva herceg fiai érdekében. (Ottó 1074-ben Mogyoródnál mellette harcolt Salamonnal szemben.) Útközben megbetegszik, majd hazahívja ­Lengyel­országból Kálmán herceget. (Bizonyos források szerint Kálmánt egyúttal ­utód­jául is jelöli.)

I. (Szent) László király meghal. (A hagyomány szerint az általa alapított ­somogyvári bencés apátságban temetik el, utóbb azonban Váradra szállítják ­maradványait.)

Trónviszály tör ki I. (Szent) László unokaöccsei, Kálmán és Álmos hercegek (I. Géza fiai) között, melyből 1096-ra Kálmán kerül ki győztesen. A trónviszályt kihasználva a horvát királlyá választott Svačić Péter helyreállítja országa függetlenségét. (→ 1097 tavasza)

II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton (november 18–27.) hatalmas ­tömeg előtt elmondott beszédében Palesztinának és a keresztény szent helyeknek a muszlimok uralma alóli ­felszaba­dítása érdekében keresztes hadjáratot hirdet. (Palesztinát 1076-ban foglalták el a szeldzsük törökök.)

Ismeretlen szerző elkészíti Szent István kisebb legendáját. A kislegenda erőskezű, határozott személyiségként, szigorú, de igazságos uralkodóként ábrázolja Szent Istvánt. (Szerzője változatosan alkalmazza a rímes próza szabályait. → 1097–1099 körül)

Ismeretlen szerző elkészíti a Kálmán király trónra lépéséig terjedő krónikát. Szövegének egy része a 14. századi krónikakompozícióban maradt fenn.

Királlyá koronázzák (Könyves) Kálmánt. A Horvátországból kiszorult Álmos herceg bátyjától megkapja a dukátust.

Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag vezetésével francia lovagokból és parasztokból álló keresztes had vonul át (Könyves) Kálmán király engedélyével ­Magyar­országon, Győr, Fehérvár és Zimony érintésével.

Amiens-i Péter remete vezetésével francia–német ­keresztes had vonul át (Könyves) Kálmán király engedélyével Magyarországon, mely a déli határon elfoglalja és kifosztja Zimony várát (június 5.), melyet június végén csak a közelgő királyi sereg hírére hagynak el.