A francia Folkmar vezetésével Csehország felől érkező keresztes hadat – a keresztesek garázdálkodása miatt – a magyarok Nyitránál szétverik.

(Könyves) Kálmán király seregével Pannonhalma közelében szétszórja és kiűzi Gottschalk papnak a nyugati határszélen fosztogató keresztes hadát, amely a mosoni kapun át jött az országba.

II. Orbán pápa (Könyves) Kálmánhoz intézett levelében felszólítja a magyar királyt: a német-római császárral szemben álljon az ő oldalára a pápaság és a császárság küzdelmében. Ősszel IV. Henrik német-római császár is – Álmos herceg közvetítésével – szövetséget ajánl Kálmánnak, aki végül a pápa támogatása mellett dönt.

(Könyves) Kálmán király nem engedi belépni Magyarországra (Charpentier) Vilmos meluni vicomte és Emicho leiningeni gróf keresztes hadát, mely ezért ostromolni kezdi a magyar király által védett Moson várát. Augusztus közepén a király seregével kitör a várból és kiveri az országból a kereszteseket.

Bouillon Gottfried ­alsó-­lotaringiai herceg vezetésével francia ­keresztes had érkezik Magyarország ­határára, a Lajta folyóhoz. A herceg és a magyar király között Sopronban ­tárgya­lások kezdődnek a keresztesek ­magyar­országi áthaladásának feltételeiről.

Bouillon ­Gott­fried keresztes hada (Könyves) Kálmán király engedélyével és személyes ­kísére­tével békésen átvonul Magyarországon.

Az első keresztes hadjárat francia, német és itáliai lovagok, valamint több európai uralkodó részvételével. Eredmény: 1098: Edessza, az első keresztes állam ­meg­alapítása; 1099. július: Jeruzsálem elfoglalása és jeruzsálemi keresztény királyság alapítása. (Fennállott: 1291-ig.)

(Könyves) Kálmán király Svačić ­Péter legyőzése után visszaállítja a magyar uralmat Horvátországban. I. Elek ­bizánci császár az esetleges magyar terjeszkedés ellenében I. Vitale Michiele velencei dózséra bízza – az elvben a Bizánci Birodalomhoz tartozó – Dalmácia védelmét. (A dózse felveszi a „Dalmácia és Horvátország hercege” címet.)

(Könyves) Kálmán magyar király feleségül veszi a pápaságot támogató I. Roger szicíliai normann gróf leányát. (→ 1059. június 24., 1112 nyara)

Velence hódoltatja a dalmát városokat, köztük Zárát, Traut és Spalatót. (→ 1105 első fele)