Elkészül a gyulafehérvári székesegyház első épülete, mely a fehérvári és a kalocsai bazilikák 11. századi épületeivel rokonítható. Egyetlen széles apszissal záródó, ­háromhajós bazilika volt, a hajó délkeleti végéhez kerek keresztelőkápolna ­illesz­kedett. (Más feltételezések szerint a csak alapfalaiból ismert építmény egy 10. század második felében épített kis ­kör­templom volt.)

Elkészül az 1083-ban szentté avatott Gellért püspök kisebb legendája. (Más vélemény szerint 1200 körül keletkezett.)

Újjáépítik az 1064 áprilisában leégett pécsi székesegyházat: az új épület három apszissal zárt, háromhajós templom, a keleti részén, a szentély alatt öthajós, keresztboltozatos kripta. A templom mellékhajóihoz keleten és nyugaton egy-egy toronypár illeszkedett. (→ 1140 körül)

Elkészült az „esztergomi diákjegyzet” a káptalani iskola tananyagából. Benne található a diákok latin nyelvtani, retorikai, fogalmazási, csillagászati–matematikai tananyaga mellett egy részlet a klasszikus latin szerzőtől, Cornificius Rethorica ad Herennium című művéből.

Az ún. esztergomi zsinat meghozza ­dönté­seit, melyek részletesen szabályoznak szertartásrendi (2., 22., 26., 34–35., 42., 44., 47.) és egyházi ünnepekkel ­kapcso­latos kérdéseket (3., 8., 45.), előírásokat fogalmaznak meg a papság életmódjával kapcsolatosan (4–6., 16., 18–20., 23–24., 27–28., 36–38., 40–41., 48–50., 59–62., 66–68., 72.), ideértve a házasodásuk ­kérdéseit is (11., 31–33., 56–58., 71.). A határozatok rendelkeznek az egyházi bíráskodásról (1., 25.), az egyházi vagyonról (12–15., 17., 39.), a külföldről érkező klerikusok befogadásáról (21.), szolgák pappá szentelésének kérdéseiről (29–30., 69.), egyházi személyek tizedfizetéséről (65.). A kánonok egy más csoportja a ­világiak egyházi előírásoknak megfelelő életmódját követeli meg: tiltja a pogány szokások követését (7.), a kiközösítettek egyházi temetését (9.), a részegeskedést, a kuruzslást, hamis vádaskodást, házasságtörést, leányrablást, a házastárs ­el­hagyását és a gyilkosságot (7., 9., 51., 53–55., 70.), s bünteti a gyónás nélkül ­elhunytak rokonait (10.). Tiltja a templomok eladását és papjaik jogtalan ­elmoz­dítását (43.), a püspökök számára vezeklőházak építését írja elő (52.), s szabályozza az istenítéletekkel (46.) kapcsolatos – valamint a keresztények és zsidók kapcsolatait érintő – kérdéseket.

Elkészül (feltehetően Gyulafehérvárott) a Codex Albensis, a legrégibb magyarországi hangjegyes kézirat, mely Európa-szerte ismert drámai játékok mellett Szent István királyt magasztaló és kérő antifónát, illetve responsoriumot is tartalmaz.

(Könyves) Kálmán Tengerfehérvár városában horvát királlyá koronáztatja magát. A király az ország élére bánnak nevezett kormányzót állít. (A báni tisztség az északi hegyvidék kormányzójaként az önálló Horvátországban is létezett, ­hatáskörét Kálmán terjeszti ki az egész országra.) (→ 1167. július 8. után)

II. Paschalis pápa Péter apát kérésére a Szentszék védelmébe veszi a pannonhalmi apátságot, s megerősíti ­kiváltságaiban.

Álmos herceg feleségül veszi II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi ­nagy­fejedelem leányát, Predszlavát.

(Könyves) Kálmán magyar király elfoglalja az 1103 óta közvetlen bizánci uralom alatt álló Dalmácia középső területeit: meghódol – többek között – Zára, Sebenico, Trau és Spalato városa, illetve számos sziget (a fontosabbak: Veglia, Osero, Arbe). Kálmán felveszi a „Horvátország és Dalmácia királya” címet. (→ 1111. az év folyamán)