(Könyves) Kálmán megkoronáztatja fiát, a gyermek ­István herceget.

Álmos herceg Passauban sikertelenül folyamodik támogatásért (Könyves) Kálmán király ellen IV. Henrik német-római császárhoz. (A császárt fia, Henrik lázadása akadályozza a segítségadásban.)

(Könyves) Kálmán magyar király és I. Elek bizánci császár békét kötnek: a császár elismeri a Dalmácia feletti magyar uralmat, fia, János (a későbbi bizánci császár) feleségül veszi I. (Szent) László leányát, Piroskát – aki Bizáncban Eiréné (Irén) néven szerepel –, Kálmán viszont segítséget ígér a dél-itáliai normannok ­ellen. (→ 1108 nyara)

II. Paschalis pápa a kalocsai érsekhez írott levelében kifogásolja, hogy az érsek királyi parancsra vonakodik esküt tenni a pápa iránti engedelmességre, illetve ­el­ítéli azt a gyakorlatot, mely szerint az ­országban a főpapok áthelyezése a ­Szentszék közreműködése nélkül, pusztán uralkodói parancsra történik. (Más vélemény szerint a levél nem magyar, ­hanem lengyel vonatkozású.)

Álmos herceg megalapítja a meszesi bencés monostort.

A guastallai egyetemes egyházi zsinaton (Könyves) Kálmán király követei uruk nevében lemondanak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az ­invesztitúráról. (Más álláspont szerint erre az 1112. évi lateráni zsinaton került sor, illetve a lemondás valójában meg sem történt. → 1161 nyara)

Álmos herceg Lengyelországba megy, és felesége sógorától, III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelemtől kér segítséget (Könyves) Kálmán király ellen. A lengyel fejedelem és Álmos hadai betörnek az országba, s elfoglalják Újvárt. Kálmán azonban egyezségre jut és szövetséget köt III. Boleszló fejedelemmel, mire Álmos herceg kénytelen meghódolni.

A dalmáciai egyházak zárai zsinatán részt vesz Lőrinc esztergomi ­érsek küldötte is.

(Könyves) Kálmán király és III. Boleszló lengyel fejedelem beavatkoznak a cseh trónviszályba.

(Könyves) Kálmán király sereget küld III. Boleszló lengyel ­fejedelem segítségére annak lázadó ­fél­testvére, Zbigniew ellen.