Álmos herceg zarándokként Jeruzsálembe megy. (A herceg az első név szerint ismert magyarországi zarándok.) A herceg távollétében (Könyves) Kálmán király felszámolja a hercegség (dukátus) intézményét. (→ 1162. július közepe)

Álmos herceg prépostságot alapít Dömösön. A préposti templom altemploma ­fenn­maradt díszítéséből a durva faragású féloszlopfők ismertek, az elpusztult háromhajós, nyújtott főszentélyű templomból pedig egy állatalakos és lovas harcosokat ábrázoló, már érett román stílust ­kép­viselő oszlopfejezet maradt fenn. (Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. → 1138. szeptember 3.)

Álmos herceg Passauban segítséget kér V. Henrik német királytól (Könyves) Kálmán király ellen.

(Könyves) Kálmán király Trauban oklevelet ad ki, mely megerősíti a város kiváltságait: adóval nem tartoznak a ­királynak, de a kikötővám kétharmadát magának tartja fenn, a lakosok által választott ispánt (comes) és püspököt fogja kinevezni, élhetnek régi törvényeikkel, szabadon elköltözhetnek, idegen – akár magyar is – csak a város engedélyével lakhat ott, ha maga a király a városba érkezik, csak önkéntes szállásadást kérhet.

(Könyves) Kálmán király serege Bizánc szövetségében a dél-itáliai Apuliában harcol Boemund otrantói normann herceg ellen. (A herceg szeptemberben békére kényszerül a bizánci–magyar–velencei szövetséggel szemben.)

Az Álmos herceg trónigényét támogató V. Henrik német király betör Magyarországra és ostrom alá veszi Pozsonyt, szövetségese, Szvatopluk cseh herceg pedig a Vág völgyét dúlja fel.

(Könyves) Kálmán király ­szövet­ségese, III. Boleszló lengyel fejedelem Csehországra támad, ezért Szvatopluk cseh herceg hadaival elhagyja ­Magyar­országot.

V. Henrik békét köt (Könyves) Kálmán királlyal. A béke ­részeként (Könyves) Kálmán kibékül ­Álmos herceggel.

Morvaországban magyar sereg pusztít.

Szvatopluk cseh herceg és öccse, Ottó morva herceg betörnek ­Magyar­országra és  Nyitráig pusztítanak.