(Könyves) Kálmán király ­lemásoltatja I. (Szent) István veszprémvölgyi görög nyelvű alapítólevelét (→ 1018 után), és a másolat alá írt latin ­nyelvű oklevelében megerősíti az ­apát­ságot mind az alapításkor, mind az azóta szerzett birtokaiban. I. (Szent) István eredeti oklevele elveszett.

Elkészül az 1031-ben meghalt, s 1083-ban szentté avatott Imre herceg legendája. (A mű szerzője Álmos herceggel együtt járt Konstantinápolyban, s talán azonosítható az 1146-ban végrendelkező Fulcóval. (→ 1146. az év folyamán)

 A Jeruzsálemből Magyarországon át visszatérő Kúnó bíboros, praenestei püspök által tartott zsinat kiközösíti a II. Paschalis pápát fogságba ejtő V. Henrik ­német-római császárt. (A zsinatra való­színűleg Esztergomban került sor; ez az első alkalom, hogy pápai legátus Magyarországon zsinatot tart.)

(Könyves) Kálmán király Zárában esküt tesz Dalmácia jogainak megőrzésére. (→ 1116. május–szep­tem­ber)

(Könyves) Kálmán király a nyitrai vámok ügyében támadt per kapcsán megerősíti I. (Szent) István királynak a zobori bencés apátság részére tett adományait. Az oklevél említi „a királyi kincstár ­be­hajtóit, akiket magyarul káliznak hívnak”. (A kálizok a közép-ázsiai Hvarezmből származó muszlimok, régi magyar nevükön böszörmények.) (→ 1038 előtt)

Első ízben említi forrás az Erdélyt kormányzó királyi tisztségviselőt. (A tisztség megnevezésére utóbb a szláv eredetű „vajda” kifejezés állandósul.)

(Könyves) Kálmán király – első, szicíliai normann felesége halálát követően – nőül veszi Vlagyimir Vszevolodovics ­Monomah szuzdali és perejaszlavli fejedelem leányát, Eufémiát. (→ 1114 körül)

III. Boleszló lengyel fejedelem I. (Szent) István király fehérvári, majd I. (Szent) László király somogyvári sírjához zarándokol, hogy vezekeljen ­lázadó fivére, Zbigniew megvakíttatása miatt.

Kálmán király összeíratja a zobori apátság birtokait.

II. Paschalis pápa megerősíti a Jeruzsálemben megalakult ispotályos ápolórendet, amelyből utóbb a johannita lovagrend kifejlődik.