II. István serege kísérletet tesz Zára visszafoglalására. A város felmentésére küldött velencei sereg felett győzelmet aratnak ugyan, de a várost nem tudják elfoglalni. (→ 1119)

Az Atyusz nemzetség tagjai megkezdik az almádi bencés apátság építését. (→ 1121)

II. István betör az osztrák őrgrófságba, válaszul III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf és II. (Přemysl) Bořivoj cseh fejedelem Sopron vármegyét dúlja fel.

Jeruzsálemben megalakul a templomos lovagrend. (→ 1169 előtt)

II. István öt évre fegyverszünetet köt Velencével, melynek értelmében Közép-Dalmácia Velence birtokában marad. (→ 1124 első fele)

(Szent) Norbert kanonok a Laon vidékén fekvő Prémontrében megalapítja a premontrei kanonokrendet. Az ágostonos regula alapján élő rend az istentisztelet és az élet fenntartásához szükséges közös munka mellett a szegényekről, betegekről és zarándokokról gondoskodott. (→ 1131 előtt)

II. István feleségül veszi Róbert capuai normann herceg leányát. (II. István anyja I. Roger szicíliai normann herceg leánya volt.)

Nána veszprémi püspök felszenteli az Atyusz nemzetség almádi monostorát, és királyi parancsra kiállítja az apátság ­bir­tokait, valamint egyházi felszereléseit is felsoroló alapítólevelét. A monostor közel húsz praedium egészének vagy részé­nek birtokába jutott a felszenteléskor. Az oklevél szerint az almádi egyház ­birto­kában Szőlős helyen két szőlő volt két szőlőművelővel. Az almádi monostor Fonyódnál 12 halászt, a Dunán pedig halászóhelyet (korabeli magyar nevén tanyát) nyert el. A monostor apátja szűcsöknek, kenyérsütőknek, harangozóknak, szakácsoknak, kővágóknak parancsolt. Az ­alapítólevél a két Páka faluban mézzel és viasszal adózó hospeseket is említ. (A hospesek más földesúr birtokán ­meg­települő, de szabadságukat megtartó, ­eredetileg külföldi vendégtelepes parasztok, akik kezdetben főleg királyi birtokon telepednek le.) Az almádi monostort Atyusz a következőkkel szerelte fel: miseruhák, stólák, oltárterítők, közönséges és aranyozott kéztörlők, aranykeresztek, ezüst- és aranyozott zászlók, serlegek, gyertyatartók, korsó, aranyozott, ezüstből, illetve rézből készült füstölőedények, függönyök, gyolcsok, leplek és szőnyegek. (A két példányban készült alapítólevelet a monostorban, illetve a veszprémi püspöki székesegyházban helyezték el.)

V. Henrik német-római császár a wormsi konkordátumban elismeri az egyház jogát, hogy a főpapokat az arra illetékes egyházi testületek válasszák meg. Ezzel lezárul a pápaság és a császárság küzdelmének első szakasza. (→ 1159 ősze)

II. János bizánci császár a trákiai Berrhoénál szétveri a besenyőket, akiknek maradékát II. István király befogadja Magyarországra. (Más felfogás szerint erre 1123-ban vagy 1124-ben került sor.)