Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Az első lateráni zsinat megerősíti a wormsi konkordátumot. II. István hadat vezet Volhíniába a volhíniai Vlagyimir (régies magyarsággal: Lodomér) 1118-ban trónjától megfosztott, s azóta Magyarországon élő fejedelme, Jaroszláv hatalmának visszaszerzése érdekében. Miután Jaroszláv Vlagyimir ostroma közben meghal, a magyar előkelők visszafordulásra kényszerítik a királyt, mert értelmetlennek látják a további harcot. II. István király – Zára kivételével – visszafoglalja a dalmát városokat Velencétől, és megerősíti Trau és Spalato (Könyves) Kálmán királytól kapott kiváltságait. (→ 1125. május–június) Egyed bíboros személyében pápai legátus tartózkodik Magyarországon. A Szentföldről hazatérő velencei hajóhad visszahódítja a magyarok által az előző évben elfoglalt dalmát városokat. (→ 1136) Egy újabb leleplezett összeesküvést követően Álmos herceg és hívei Bizáncba menekülnek. II. János bizánci császár Makedóniában jelöl ki egy várost letelepedésükre. (→ 1127 nyara) Álmos fia, a vak Béla herceg Magyarországon marad, a pécsváradi monostorban rejtegetik. (→ 1129) II. István szövetséget köt I. (Přemysl) Soběslav cseh fejedelemmel. Rendeződik az Álmos trónkövetelő akcióinak támogatása miatt 1108–1109-ben elromlott cseh–magyar viszony. (→ 1134. április) A magyar–bizánci kereskedelmi rivalizálás következményeként magyarországi kereskedőket bántalmaznak a Bizánci Birodalomhoz tartozó Barancsban. Orosz szövetségese – Vlagyimirkó zvenyigorodi fejedelem – támogatására II. István sereget küld, s maga is az orosz határvidékre vonul. A király végül hada élén Lengyelországba tör be. II. István hadat vezet a Bizánci Birodalomba: elfoglalja Nándorfehérvárt, Barancsot, Ništ és Szófiát, Philippopolisznál azonban a felvonuló a bizánci sereg visszavonulásra készteti. |