Fehérvárott megkoronázzák II. (Vak) Béla királyt, (Könyves) Kálmán öccsének, Álmos hercegnek a fiát. (Uralkodik 1141-ig.)

Az Arad megyei (más ­fel­fogás szerint Ung megyei) Aradon tartott országos gyűlésen Ilona királyné kezdeményezésére lemészárolnak 68 előkelőt, akiket azzal vádoltak, hogy az ő tanácsukra vakíttatta meg (Könyves) Kálmán király II. (Vak) Bélát és apját, Álmos ­her­ceget. (Más vélemény szerint az aradi gyűlésre 1132-ben került sor.)

A trónkövetelő Borisz Lengyelországba megy, ahol III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelem támogatást ígér neki II. (Vak) Béla király ellen.

II. (Vak) Béla a Sajó mellett vívott csatában legyőzi a Borisz és III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelem vezette sereget. Az ütközetben Borisz oldalán magyarok és oroszok is harcolnak, a magyar királyt pedig sógora, Adalbert – III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf fia – segíti seregével. (→ 1145 körül)

Felicián esztergomi érsek a zágrábi püspökség alapítását is elbeszélő ítéletlevelet állít ki a váradi egyházban letett eskü alapján a zágrábi egyház birtokperében.

I. (Přemysl) Soběslav cseh fejedelem közvetítésével szövetséget köt III. Lotár német-római császár és II. (Vak) Béla a Borisz magyar trónkövetelőt támogató és a Német-római Birodalomtól függetlenedni akaró III. Boleszló lengyel fejedelem ellen.

Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) peremisli fejedelem szövetségre lép II. (Vak) Bélával III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel fejedelem ellen.

III. Boleszló lengyel fejedelem Merseburgban meghódol III. Lotár német-római császár előtt; ígéretet tesz – egyebek mellett – arra, hogy a továbbiakban nem támogatja Boriszt a magyar trón megszerzésében.

II. (Vak) Béla összeíratja az aradi országos gyűlésen meggyilkolt Hontpázmány nembéli Lampert ispán és családja által alapított bozóki bencés apátság birtokait. (→ 1151 után)

Egy Petronella nevű előkelő magyar nő vendégházat alapít Jeruzsálemben ­zarán­dokok számára.