Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

Az ákosi templom építése. Az erdélyi nemzetségi monostor háromhajós, íves apszissal záródó, nyugati homlokzati ­torony­páros, téglából emelt épület.

Feltehetőleg ekkor épült a győri székesegyház második épülete. A minden bizonnyal egyhajós, három félköríves szentéllyel ­záródó épületből csaknem teljesen épen maradt fenn az északi mellékszentély.

Abu-Hámid al-Garnáti, a granadai születésű tudós arab utazó Magyarországon tartózkodik, s személyesen is találkozik II. Géza királlyal, aki azzal bízza meg, hogy aranypecsétes levelét vigye el a kijevi fejedelemnek, és a Volga vidékén íjászokat ­toborozzon számára. (A magyar uralkodók aranypecsétjének első említése.) Abu-Hámid közép- és kelet-európai utazásairól készített munkájában ­magyar­országi élményeiről is beszámol, különösen a Magyarországon élő muszlimok helyzetéről festve részletes képet: „Aztán megérkeztem Unkúrijjába [Magyarországra], ahol egy básgird [magyar] nevű nép él. [...] Bátor emberek, megszámlálhatatlanul sokan vannak. Országuk, melyet Unkúrijjának hívnak, 78 városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel. Itt ezerszámra élnek a magrebi származásúak, és szintén ­megszámlálha­tatlanul sokan vannak a hvárezmiek [a magyarországi muszlimok két csoportjáról van szó]. A hvárezmi származásúak a ­királyt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magrebi származásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot. [...] Amikor a király meghallotta, hogy én a borivást megtiltottam a muzulmánoknak, de négy törvényes feleséget engedek meg nekik, azt mondta: Nem okos dolog ez, mert a bor erősíti a testet, a sok asszony pedig a testet és az erőt is gyöngíti. Az iszlám vallásban nincs okosság. A tolmácsnak így válaszoltam: Mondd meg a királynak, a törvények és a szokások a muzulmánoknál mások, mint a keresztényeknél. A keresztény étkezés után víz helyett bort iszik, és mégsem rúg be, sőt növeli erejét. De a muzulmán, aki bort iszik, részeg lesz, mint a bolond: házasságot tör, gyilkol, hitét veszti. Semmiképpen sem jó ez, mert fegyverét és lovát s minden ­vagyonát ilyen állapotban élvezetekre költi. A király hadseregében sok muzulmán szolgál, és amikor harcba szólítaná őket, se fegyverük, se lovuk, se vagyonuk nem volna, mert mindent elinnának. [...] Három évet töltöttem közöttük, mégis csupán négy ­városukba jutottam. Mert ez az ország Rumija al Uszmától [a rómaiak földjétől, a Német-római Birodalomtól] egészen Konstantinápoly határáig terjed. Vannak hegyei, amelyekből aranyat és ezüstöt nyernek. Azon országok közé tartozik, melyekben legnagyobb a jólét és a bőség. Apró ­állatból húsz darab ára egy dinár [arab aranypénz]. Ugyanez az ára harminc báránynak és kecskének. Ötszáz rat [arab űrmérték] méz ára ugyancsak egy dinár, egy szép rabszolganőé pedig tíz dinár. De háborús időkben jó rabszolganőt lehet vásárolni már három dinárért.” Garnáti hagyta ránk egy Kárpát-medencében élő nagy testű, hosszú szarvú, ízletes húsú vadmarhaféle leírását: „Basgirban [Magyarország] egy akkora vadmarha él, mint egy elefánt. Bőre egymaga felér két erős öszvér, feje ­pedig egy borjú súlyával. Vadásszák [...] Csodálatos egy állat, húsa kövér és jóízű...” (...................... fordítása)

Elkészül a 12. században átépített fehérvári bazilika töredékekből rekonstruálható bélletes, szenteket ábrázoló reliefekkel és palmettás ornamentikájú falsávokkal díszített nagy portálja.

Izjaszláv orosz fejedelem öccse, Vlagyimir eljegyzi Beloš bán leányát. (A házasságot még az év folyamán megkötik.)

Izjaszláv orosz fejedelem jelentős magyar sereg támogatásával elfoglalja Kijevet (március 20. körül). A magyar csapatok április legelső napjaiban visszaindulnak Magyarországra.

Vlagyimirko (Vlagyimir Volodarevics) halicsi fejedelem Szapoginya helységnél legyőzi az Izjaszláv segítségére érkező újabb magyar sereget.

II. Géza magyar király és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg személyes találkozójukon ­kibékülnek.

Az eredetileg bencés szerzetesek számára alapított bozóki monostorban (→ 1135. az év folyamán) premontrei szerzetesek telepednek meg. (A bozóki premontrei prépostság a morvaországi Hradisko – Gradec – filiája.)