Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

I. (Barbarossa) Frigyes sváb herceget német királlyá választják. Noha 1155. június 18-án a pápa császárrá koronázza, a lombardiai városok – annak ­ellenére, hogy Milánót földig rombolja – ellenállnak. (→ 1176. május 29.)

II. Géza országos sereg élén Izjaszláv kérésére hadjáratot vezet Vlagyimirko halicsi fejedelem ellen, akit a Szan ­folyó mellett vívott csatában egyesült erővel legyőznek. A halicsi fejedelem Peremisl várába menekül, és békét köt Izjaszlávval, II. Géza pedig hazatér.

I. (Barbarossa) Frigyes német király a regensburgi birodalmi gyűlésen Magyarország hűbéri hódoltatására vonatkozó tervet terjeszt elő (amelynek megvalósítását azonban a német bel­viszályok miatt meg sem kísérelheti).

II. Géza király fiát, Istvánt társuralkodóvá emeli.

II. Géza nem engedi be országába Gerhoch reichersbergi prépostot, III. Jenő pápa Magyarországra és Oroszországba küldött követét. (A pápa azért küldte Magyarországra, hogy felülvizsgálja a helyi egyházi viszonyokat. A pápa nehezményezte, hogy a magyar király szuverén módon járt el a főpapok beiktatásában, és gyakran igénybe vette nem keresztény elemek – pogány besenyők, mohamedán kálizok – katonai és kereskedelmi jellegű szolgálatait.

A Bizánc elleni hadjáratra induló II. Géza a Dunánál harc nélkül békét köt I. Mánuel bizánci császárral.

II. Géza a Bizánc elleni normann–magyar szövetség ügyében II. Roger szicíliai normann királyhoz küldi Adalbert nevű követét. (A valószínűleg itáliai eredetű Adalbert az útja előtt írásba foglalt végrendeletében – egyebek mellett – könyveket hagyott a pannonhalmi monostorra: ő az első ismert magyarországi világi személy, akinek könyvek voltak a birtokában.)

I. Mánuél bizánci császár és II. Géza magyar király követei Szófiában ­meg­erősítik a két ország közötti békét.

IV. Anasztáz pápa érseki rangra emeli Zára püspökét, s alá rendeli a dalmát egyházakat.

II. Géza területek (Nándorfehérvár, Barancs és Niš) fejében támogatja a bizánci trónt magának követelő Andronikoszt (I. Mánuel császár unokatestvérét), és hadat indítva Bizánc ellen megkezdi Barancs ostromát. A bizánci császár, ­mi­után elfogatta Andronikoszt, Borisz magyar trónkövetelő fiával, Stephanos (István) herceggel a seregében a magyar ­király ellen vonul. II. Géza egy kisebb ­bizánci sereg felett aratott győzelem után visszavonul.