Idríszi szicíliai arab geográfus befejezi földrajzi munkáját, melyben – valószínűleg itáliai kereskedők beszámolói alapján – megemlékezik a fontosabb magyarországi utakról és településekről is: [Magyarország] hosszú és széles ország, művelt földjei egymást érik. Sok városa van és mindenféle gazdagsággal bír. [...] ­Leg­híresebb városa [Esztergom,] ez [Magyarország] fő városa, ennek a legnagyobb a ­kiterjedése, a legtöbb épülettel, a legtöbb ­lakossal és a legáltalánosabb jóléttel bír. Itt van a királyi palota és [Magyarország] királyainak kormányzóhelye. [...] [Bács] híres város, amelyet a többi nagyváros mellett tartanak számon. Itt piacok, kereskedések, iparosok és görög tudósok találhatók. Gazdaságaik és művelt földjeik vannak. A búza pedig igen olcsó, mert bőségben van náluk. [Bács] városától [Keve] városáig hatvan mérföld van kelet felé. [Keve] városa nagy, virágzó város a [Duna] folyón, piacokkal és kézműiparral.” (Elter István fordítása.)

I. (Barbarossa) Frigyes német király kiváltságokat adományoz (Authentica Habita)Bologna jogi iskolájának, melyek értelmében annak hallgatói uralkodói ­oltalomban részesülnek. Az egyetemen – mely ténylegesen csak 1180–1220 között fejlődik ki – utóbb teológiai és orvosi képzés is indul. (→ 1348. április 7.)

IV. Adorján pápa a zárai érsekséget a velencei (gradói) patriarcha alá rendeli.

II. Géza seregével a Dunánál várja I. Mánuel támadását, ahol a két uralkodó öt évre békét köt.

II. Géza király követe ­Szicí­liában jár I. Vilmos normann király udvarában.

Nürnbergben, I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár udvarában I. Mánuel bizánci császár követei egy ­Magyar­ország elleni közös háború tervét terjesztik elő. Frigyes a két császárság dél-itáliai rivalizálása miatt elutasítja a bizánci ajánlatot.

I. (Barbarossa) Frigyes német- ­római császár a regensburgi birodalmi gyűlésen az osztrák őrgrófságot hercegséggé teszi. (A császár szeptember 17-én kiadott kiváltságlevelében – ún. privilegium minus – további kiváltságokat ­ado­mányoz II. [Jasomirgott] Henrik osztrák hercegnek.)

István herceg és Beloš (a király öccse és nagybátyja) összeesküvést szőnek II. Géza meggyilkolására. (→ 1157. március után)

Egri püspökké választják Lukácsot, aki korábban Párizsban – az angol Girardus de Puella iskolájában – egyházjogot tanult. (Lukács – a későbbi esztergomi érsek – az első olyan magyar egyházi személy, akinek külföldi tanulmányairól biztos ismereteink vannak. → 1158. az év folyamán)

Az esztergomi Szent Adalbert székesegyházban ­Marti­rius érsek megalapítja a kórustól nyugatra lévő Mária-oltárt, egyúttal 70 ­Eszter­gomban, Nyitrában, Barsban és Hontban fekvő falu tizedét adományozza káptalanának.