Zára Magyarországhoz csatlakozik, de Velence visszafoglalja a várost. (→ 1164 eleje)

I. Mánuel bizánci császár unokahúgát, Máriát István herceghez (II. Géza magyar király öccséhez) adja feleségül.

A páviai zsinat III. Sándor pápával szemben az I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár támogatását élvező IV. Viktor ellenpápát ismeri el.

I. (Barbarossa) Frigyes német-­római császár követe, Dániel prágai püspök megkísérli ura és IV. Viktor (ellen)­ pápa oldalára állítani II. Gézát, aki azonban nem kötelezi el magát egyik fél ­mellett sem.

A toulouse-i zsinaton az angol, francia és hispániai püspökök III. Sándor pápa mellé állnak.

II. Géza király másik testvére, László herceg – fivéréhez, Istvánhoz hasonlóan szembekerülve a királlyal – Bizáncba távozik.

Megalakul a „Hanza”, az északi-tengeri városok kereskedőinek szövetsége. (→ 1176. május 29.)

II. Géza – Lukács esztergomi érsek ösztönzésére – III. Sándor pápa pártjára áll. Döntéséről értesíti VII. Lajos francia királyt, és szövetséget ajánl neki I. (Barbarossa) Frigyes ellen.

III. Sándor pápa engedélyezi II. Gézának, hogy az érseki palástot (pallium) ő adja át az új érsekeknek; a magyar király viszont lemond arról a jogáról, hogy ­fő­papokat nevezzen ki és helyezzen át. (→ 1169. az év folyamán)

II. Géza öt évre békét köt I. Mánuel bizánci császárral.