Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Géza herceg megszökik börtönéből és Ausztriába menekül. III. Béla Géza herceg kiadását követeli II. (Jasomirgott) osztrák hercegtől, aki azonban a kérést megtagadja. (→ 1176 nyara) Az I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár ellen szerveződött és III. Sándor pápa támogatását élvező Lombard Liga (1167. december 1.) csapatai Legnanónál legyőzik a császár lovagseregét. III. Sándor pápa követe, Walter bíboros albanói püspök Győrött dönt a salzburgi érsekség betöltésének ügyében, mert a pápa és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár jelöltje között kell választania, s így a Német-római Birodalom területén nem lenne biztonságban. III. Béla magyar király és szövetségese, II. Sobĕslav cseh herceg Ausztriára támad, mert az osztrák herceg nem adja ki Béla trónkövetelő öccsét. Az I. Mánuel császár vezette bizánci sereg – melyben magyar és szerb segédcsapatok is harcolnak – Kis-Ázsiában a myriokephaloni ütközetben vereséget szenved a szeldzsüköktől. II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg halálát követően Géza herceg, III. Béla magyar király trónkövetelő öccse II. Sobĕslav cseh herceghez szökik. A cseh herceg kiadja III. Bélának, aki fogságra veti (→ 1189. május 31.), miként a Géza herceg trónigényét támogató édesanyját, Eufrozina anyakirálynét is. (→ 1186 első fele) I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár és III. Sándor pápa Velencében békét köt, ezzel lezárul a pápaság és a császárság küzdelmének 1159-ben kezdődött második szakasza. (A békekötésnél a magyar király is képviselteti magát.) III. Béla összeíratja a II. (Vak) Béla által alapított aradi társaskáptalan birtokait és szolgálónépeit. (Az összeírásban először tűnik fel közvetlen adat az újraosztásos földközösségre: az egyik faluban a káptalannak 2 jobbágygazdasága van, melyekhez ugyancsak 2 sors, azaz a határbeli földtartozékokból való eszmei részesedés tartozik.) Magyar diákok tanulnak Párizsban: egyikük haláláról – valamint arról, hogy nem maradt utána adósság – István, a párizsi Szent Genovéva-egyház apátja levélben értesíti III. Bélát. |