Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
V. Lipót osztrák herceg I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár megbízásából Morvaországra tör, hogy letaszítsa trónjáról a Német-római Birodalomtól függetlenedni akaró cseh uralkodót, II. Sobĕslavot, akinek hatalmát szövetségese, III. Béla katonai fellépése menti meg. Egy, a Bács megyei Bulkeszi területéről előkerült téglán olvasható felirat szerint: „Béla király megkeresztelte Adelehard fiát, [és] telepes apjával együtt földet adott [neki].” Lukács esztergomi érsek és III. Béla kibékül egymással. A király megfosztja méltóságától András kalocsai érsek hívét, a fehérvári prépostot, Lukács érsek pedig kiközösíti András kalocsai érseket, akit III. Béla szintén megfosztott méltóságától, mert megsértette. András, a kiközösített kalocsai érsek részt vesz a III. Sándor pápa által összehívott III. lateráni egyetemes zsinaton Rómában. III. Sándor pápa védelmébe veszi az elmozdított fehérvári prépostot, feloldozza András kalocsai érseket a kiközösítés alól, ugyanakkor utasítja, hogy engesztelje ki III. Bélát (ami meg is történik). III. Béla ciszterci apátságot alapít Egresen. (A monostorba Pontignyból érkeznek szerzetesek.) Elkészül a feldebrői monostortemplom kriptájának második kifestése. Ez az egyetlen ránk maradt összefüggő román kori falképegyüttes Magyarországon. (→ 1041–1044) Meghal I. Mánuel bizánci császár, ami fordulatot eredményez a magyar–bizánci viszonyban. Az első szerb államalakulat Nemanja István nagyzsupán uralkodása alatt (uralkodik 1167–1196) kiterjeszkedik Montenegróra és Koszovó egy részére is, és függetleníteni kívánja magát Bizánctól. (→ 1183 ősze) III. Béla király visszafoglalja az 1167 óta bizánci fennhatóság alatt álló horvát és dalmát területeket, valamint a Szerémséget. A dalmát városok meghódolnak a magyar királynak (→ 1185 ősze), miként a Velencétől elpártoló Zára is. (→ 1187 ősze) |