Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Meghal Lukács esztergomi érsek. (→ 1231. augusztus 28.) Marcell prépost felesége, Froa asszony eladja birtokát Bikács nembéli Farkas nádornak. Az adásvételt írásba foglaló – a király nevében fogalmazott – oklevél kinyilvánítja: „nehogy bármiféle, jelenlétemben tárgyalt és befejezett ügy érvénytelenné váljék, szükségesnek ítélem, hogy a felségem jelenlétében megvitatott bármiféle ügyet az írás bizonyságával erősítsenek meg.” Ezt követően (az 1180-as évek közepétől) az uralkodói oklevelek kiállítását addig végző királyi kápolnából kiválik a kancellária, mely a királyi udvar hivatalos ügyeinek írásba foglalását végzi, s megkezdődik a királyi oklevelek egységes szerkezetének kialakulása. A veszprémi káptalan magánszemélyek jogügyletéről oklevelet állít ki. (Ez az egyházi testületek által folytatott ún. hiteleshelyi tevékenység első ismert példája.) III. Béla megszállja az 1167 óta bizánci fennhatóság alatt álló Boszniát. III. Béla megkoronáztatja fiát, Imre herceget. (→ 1194) III. Béla király elfoglalja a bizánciaktól Nándorfehérvárt és Barancs várát. III. Béla ciszterci apátságot alapít Zircen. (A monostorba Clairvaux-ból érkeznek szerzetesek.) III. Béla a függetlenségért harcoló Nemanja István szerb nagyzsupánnal (→ 1180 folyamán) szövetkezve hadjáratot vezet a Bizánci Birodalom ellen: elfoglalja Szófiát, amit utóbb felad, ám előző évi hódításait sikerül megőriznie. A hadjárat alkalmával III. Béla Esztergomba hozatja rilai Szent Iván ereklyéit, ám a szent tisztelete az esztergomi érsek ellenállása miatt nem honosodik meg Magyarországon. (→ 1186–1187 körül) III. Béla a Magyarországon működő (valamint a későbbiekben alapítandó) ciszterci monostoroknak ugyanolyan jogokat ad, mint amilyeneket a rend Franciaországban élvez, s engedélyezi a magyarországi monostorok szabad kapcsolattartását a franciaországi rendházakkal. A kiváltságlevél írásba foglalásakor több franciaországi ciszterci apát is a magyar királyi udvarban tartózkodik, köztük a rend „anyakolostorának”, a citeaux-i monostornak apátja, Péter. Bizánci támadás hódításai feladására kényszeríti III. Bélát (egyedül Nándorfehérvár és Barancs környéke marad magyar ellenőrzés alatt). |