Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
András herceg feleségül veszi Gertrúdot, IV. Bertold isztriai és krajnai őrgróf, merániai (tengermelléki) herceg leányát. Elkészül a Szent László-legenda és Szent Gellért kisebb legendája. (→ 1100 körül) Összeáll a német Duna-völgyében a Nibelung-ének, amely meghatározó lesz a németek körében élő képre a hunokról (illetve a magyarokról). A hősi ének a germán burgundok önálló királyságának korában (443–534) játszódó szerelmi-hatalmi történet, amelynek középpontjában a rómaiak ellen felkelő burgund vezető réteg, majd a rómaiakkal szövetségben a burgundok ellen vonuló hunok (436) és vezérük, Attila udvara áll. Bizonyítottnak nem tekinthető feltételezések szerint magyar nyelvű fordítások születnek a nyugat-európai lovagi epika egyes műveiről (Roland-ének, Trója- és Nagy Sándor-regény). Imre király beavatkozik a szerbiai trónviszályba: NemanjićIstván szerb nagyzsupán helyett annak testvérét, Vukant segíti a nagyzsupáni székbe, majd (1202-ben) felveszi a „Szerbia királya” címet. Imre király meghatározza a – vélhetően vallon eredetű – pataki vendégek (hospites) kiváltságait. E legkorábbi ismert magyarországi hospeskiváltság engedélyt ad a közösségnek, hogy prepositusnak nevezett elöljáróját maga válassza, aki a kisebb ügyekben ítélkezik felettük, bizonyos adók és vámok megfizetése alól mentességet biztosít, továbbá szabad végrendelkezési jogot ad. III. Ince pápa némi módosítással jóváhagyja a Hartvik-féle Szent István-legenda szövegét. (→ 1097–1099 körül) Imre király a Morava völgyében hadjáratot vezet Kaloján bolgár cár ellen, mert az országában élő kunok előzőleg rablóportyát vezettek Magyarország ellen. (→ 1204. november 8.) A negyedik keresztes hadjárat (1202–1204) résztvevői Velence követelésére elfoglalják Zárát; a keresztesek és a velenceiek súlyos károkat okoznak a városnak. (Az elűzött záraiak 1203. április 25. után visszafoglalják városukat.) Imre király aranybulláján, az első fennmaradt magyar érempecsét hátoldalán először jelenik meg az Árpádok családi címere, a vágásos pajzs lépő oroszlánokkal. |