Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Meghal Imre király. (Egerben temetik el. Más vélemény szerint Imre szeptemberben hunyt el.) Trónra lép Imre király fia, III. László király. A gyermek király nevében András herceg kormányoz. (Konstancia özvegy királyné fiával és híveivel együtt hamarosan Ausztriába menekül.) Az első őskőkori emlékek (ún. Szeleta típusú leletek) zürjénföldön, a Pecsora folyó völgyében. Az Urál hegység késő őskőkori barlangjainak kora. (Kapovaja, Medvezsja, Cseremuhovo, Ignatievo.) Közülük a Kapovaja pescsera (baskírul: Sulgan Tas) nevű barlang falait az őskőkorban színes rajzokkal díszítették, amelyek a híres nyugat-európai barlangrajzokhoz hasonlóak. A falakon itt is állatalakok sorjáznak. A Pecsora völgyében a közép-Urál-vidékiekhez hasonló őskőkori leletek és településnyomok jelennek meg. A Dél-Urál nyugati és keleti oldalán két különböző késői mezolitikus (átmeneti kőkori) műveltség nyomai maradnak ránk (romanovkai–ilmurzinói, illetve jangelkai). Mindkettő erős déli (Káspi-vidéki, közép-ázsiai) jegyekkel rendelkezik. Ez bizonyára arra utal, hogy népességük délről húzódott az Urál vidékére. A szakirodalomban mindkét csoporttal kapcsolatban felmerült, hogy a még együtt élő uráliak hagyatéka lehet. A Jekatyerinburg közelében feltárt Nyizsnaja Makusa nevű településen sátorszerű, kerek alaprajzú, favázas lakóház nyoma került elő. Ez az épület az obi-ugorok későbbi kúpos kunyhójára, a csumra emlékeztet. A volga–okai átmeneti kőkori butovkai műveltség kora, amely az ún. posztszvidéri kultúrák egyike. László Gyula az őskőkori szvidéri műveltség e keleti ágának területén vélte az uráli őshazát. A zürjénföldi vimi és a kámai átmeneti kőkor időszaka. Az előbbin feltárt Visz nevű tőzegtelep igen gazdag leletanyagot szolgáltatott (sí- és szántalpak, íj, nyílvessző és egyéb fa- és csontfaragványok). Északon különösen a Vicsegda folyó völgye gazdag átmeneti kőkori emlékekben. A településeken tűzhellyel ellátott, négyszögletes alakú lakóházak maradványait figyelték meg. A baltikumi átmeneti kőkori Kunda-kultúra kora. Az itt feltárt tőzegtelepen lelt fa- és csontfaragványokat rokonították az 1950-es években az Urál keleti oldalán feltárt sigiri tőzegtelep (® 8000–300) hasonló faragványaival, s ebből az uráli ősnépesség nyugat–keleti, illetve kelet–nyugati vándorlására következtettek (Idreko, Brjuszov). Az újabb lelőhelyek feltárásával e feltevés értelmét veszítette, mivel kiderült, hogy hasonló faragványok több más lelőhelyen is előfordulnak e korban, így nem feltétlenül kell a két lelőhelyet egymással származási kapcsolatba hozni. Igaz, a kundai vonások egészen az Észak-Urálig nyomon követhetők. A Sigir-tó partján, Jekatyerinburg környékén feltárt települések kora. A tőzegbányászás alkalmával a 19. század végétől kerültek elő a többrétegű ősi település leletei. A tőzegesedés miatt jól megőrződtek a szerves anyagból (fából, csontból) készült tárgyak is. A fából faragott, díszes nyéllel ellátott ivócsanakok, sí- és szántalpak, evezők, nyilak, állat- és emberfigurák közül különleges leletnek számít egy 5,3 m magas emberszobor, amely az átmeneti kőkorból származik. (A radiokarbon-keltezés szerint a 7900-as–7800-as évekből.) |