Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

VII. Pius pápa Relata semper kezdetű bullájával kanonizálta az eperjesi egyházmegye alapítását. Az új egyházmegyét az esztergomi metropóliába osztotta be az 5 főesperesi és 17 esperesi kerületbe tagolt 193 paróchiával és 148 987 hívővel.

A Prédikátori Tárház későbbi felújításaként 4 kötetben megjelent a Lelkipásztori Tárház Fábián József református esperes szerkesztésében.

I. Ferenc király rendelete értelmében Somogyi Lipót szombathelyi, Kurbély György veszprémi és Vurum József székesfehérvári megyéspüspökök dolgozzák át az összes szerzetesrendek szabályait, szükség esetén újat alkotva. Irányelvként előírta, hogy a szerzetesrendek szakítsák meg külföldi elöljáróságaikkal a kapcsolatot; megszüntetik az exemptiót (tehát teljes püspöki alárendeltségbe kerülnek). A püspökök javasolták a királynak, hogy a kérdést nemzeti zsinat elé utalják. (A nemzeti zsinatot 1822-ben hívták össze.)

Életének 57. évében Pesten elhunyt br. Perényi Károly esztergomi kanonok, bosoni és tiberiási c. püspök, a hétszemélyes tábla tagja.

I. Ferenc osztrák császár és magyar király Rómában tartózkodott, többször találkozott VII. Pius pápával anélkül, hogy országai egyházpolitikai kérdéseit szóba hozta volna. Róma azt várta a látogatástól, hogy a császár kilátásba helyezi a jozefinista egyházpolitikai gyakorlat hatálytalanítását. A pápa csalódott reményeiben.

I. Ferenc király Rudnay Sándor erdélyi püspököt nevezte ki esztergomi érsekké. (Tisztségét haláláig, 1831. szeptember 13-ig viselte. Ezt követően 1838-ig nem volt betöltve az érseki szék.)

A 4723. kancelláriai számú királyi rendelet a főpapi javadalmak megterhelése tárgyában.

Pyrker László szepesi megyéspüspököt I. Ferenc király, osztrák császár velencei pátriárkává nevezte ki.

Rudnay Sándor esztergomi érsek felszólította káptalanját, hogy Nagyszombatról, ahol az 1543 óta működött, költözzön vissza Esztergomba, mivel a nagyszombati Szent Miklós-templomot ettől kezdve megfosztja főszékesegyházi jellegétől, és ezzel ideiglenesen a jezsuiták volt templomát (ma esztergom-vízivárosi plébániatemplom) ruházza fel.

Leardi bécsi nuncius jelentette a vatikáni államtitkárságnak, hogy Rudnay Sándor esztergomi érsek nemzeti zsinat elrendelését kérte a királytól.