I. Ferenc király Troppauban rendeletet adott ki, amelyben dicsérőleg emlékezett a hercegprímás elhatározásáról (Esztergom újbóli székhellyé tétele), és fölszólította a főnemességet, hogy anyagilag is támogassák a tervet. Őmaga a várhegyet átengedte építkezés céljára.

Királyi rendelet alapján Pesten összeült a generális konvent, a magyarországi református egyházak egyetemes gyűlése. Az első ülésszak március 24-ig, a második 1821. október 1–4. között Debrecenben, a harmadik 1822. február 20–22-én ismét Pesten volt. (Az 1791. évi kánonok királyi jóváhagyásának elmaradásából fakadó gondokat igyekezett megoldani.) Főbb határozatai: a szilágysági egyházakat Erdélynek engedte át; az egyháznak annyi szavazata van, ahány lelkésze; a tiszántúli egyházmegyéket újra beosztotta.

I. Ferenc király dekrétumában hozzájárult, hogy Rudnay Sándor esztergomi érsek elnöklete alatt Pozsonyban nemzeti zsinatot tartsanak Magyarország összes érsekei, püspökei, káptalanjai, apátjai, prépostjai és a szerzetesrendek főnökei részvételével 8 téma megtárgyalására; (1. az egyházi fegyelem kérdése; 2. a Káldy-féle Biblia új kiadása; 3. a pesti egyetem két biblikus tanárának, Tumpacher József és Alber János vitáinak kiegyenlítése; 4. a szerzetesrendek élete és szabályainak módosítása; 5. a tanulmányok és a tanítási rendszer egységesítése a püspöki szemináriumokban; 6. pénzalap létesítése, melyből 10 magyar papot lehet neveltetni a bécsi Augusztineumban; 7. az eltörölt szerzetesrendeknél alapítványozott misék csökkentése, azok összevonása; 8. az egyházi bíráskodás rendezése).

Bécsben Palm herceg házában megnyílt a protestáns teológiai fakultás.

I. Ferenc király 21 076. szám alatt elrendelte, hogy a felekezeti anyakönyvekben az év- és napszám nemcsak számokkal, hanem szavakkal is feltüntetendő.

Joan Bob fogarasi görög katolikus püspök Balázsfalván zsinatot tartott, amely a konzisztóriumra, a vikáriusra és az esperesekre, a paróchusokra, a hívekre és az üresen álló paróchiákra vonatkozóan hozott határozatokat és alkotott jogszabályokat.

Az 1822-re összehívott nemzeti zsinatra készülve megtartották az első szombathelyi egyházmegyei zsinatot.

A besztercebányai egyházmegyében zsinatot tartottak.

Az erdélyi egyházmegyei zsinat elfogadta határozatait, de azokat az Apostoli Szentszék nem hagyta jóvá. (Statuta Amae Dioecesis Transsylvaniae anno 1822 die 14 április in synodo diocesana publicata... Claudopolis, 1822. címmel kiadták.) Erdély különállása miatt nem része a nemzeti zsinatnak.

Rudnay Sándor esztergomi érsek a főegyházmegye védőszentje, Szent Adalbert ünnepén József nádor jelenlétében és országos ünnepség keretében elhelyezte az esztergomi főszékesegyház alapkövét. → 1823. június 7–július 7.