A nemzeti zsinat előkészítő tanácskozása a pozsonyi prímási palotában. Felolvasták a király dekrétumát; foglalkoztak a königsbergi egyetem röpiratával, amely az egyházat azzal vádolta meg, hogy a konvertitáktól babonákkal teli hitvallást követel. Ezt, mint tarthatatlan állítást, a zsinati atyák visszautasították; 5 munkabizottságot hoztak létre a 8 pont letárgyalására. (1. bizottság: a valláserkölcsi élet helyreállításának teendőivel; 2. bizottság: a bibliafordítás készítése [marad a Káldy-féle Biblia, csupán egyes elavult kifejezéseket kell kijavítani]; 3. bizottság: a teológiai oktatás; 4. bizottság: egyházi bíráskodás és az alapítványok; 5. bizottság: a szerzetesrendek kérdéseivel foglalkozott.)

Rudnay Sándor esztergomi érsek vezetésével Pozsonyban az Üdvözítőről nevezett templomban ünnepélyesen megnyitották a római katolikus nemzeti zsinatot. Br. Szepessy Ignác erdélyi püspök távolmaradt, érzékeltetve Erdély politikai különállóságát. (Megjelent: 7 latin és 3 görög szertartású megyéspüspök, 3 üresedésben lévőből 3 káptalani helynök, 5 püspökhelyettes, a címzetes fölszentelt püspökök, a káptalanok képviselői, a szerzetesrendek főnökei, apátok, prépostok, egyházmegyei líceumok igazgatói és meghívott tanárai.) A zsinat megnyitására Edvi Illyés Pál evangélikus prédikátor, nagygeresdi lelkész üdvözlő verset írt, akit elsősorban emiatt fosztott meg az evangélikus egyház hivatalától.

A pozsonyi nemzeti zsinat 2. bizottsága beterjesztette javaslatát a Káldy-féle Biblia fordításáról. A zsinati atyák véleménye akörül oszlott meg,hogy új fordítást kell-e készíteni, vagy a már két évszázados használattal szentesített szöveget változatlanul kinyomtatni. → szeptember 29.

A pozsonyi nemzeti zsinat plenáris ülése átdolgozásra visszaküldte az egyházi bíróságokról szóló tervezetet, mert az bővelkedett a kormányrendeletekben és egyházi jellegét elveszítette. (A vegyes házasság terén engedményeket biztosított a protestánsok részére.)

A pozsonyi nemzeti zsinat elfogadta a Káldy-féle Biblia régi fordítását; változás csak az elavult szavak, sajtó- és helyesírási hibák terén történt.

A pozsonyi nemzeti zsinat nem szavazta meg a királytól kívánt pénzalap létesítését arra a célra, hogy abból a kiválóbb képességű papokat a bécsi Augusztineumban neveljék. Indoklásul azt hozta föl, hogy az ott töltött idő alatt a fiatal papok megszokják a nagyvárosi életet, szórakozásokat, s ha vidéki szolgálatba kerülnek, elégedetlenkednek. – A szerzetesrendekkel kapcsolatos kérdésekben a zsinat kimondta: határozatai csak a pápa jóváhagyásával érvényesek; a rendek szabad érintkezése a külföldön, főleg Rómában élő generálisaikkal továbbra is tilos, a bencések, a ciszterciek és a premontreiek új szabályzatot kapnak; megszüntette a tanító rendeknek kórusokban való zsolozmázási kötelezettségét; kimondta, hogy az irgalmas rend magyar házai királyi engedéllyel kiválhatnak az osztrák provinciából és önálló magyar tartományt alkothatnak; kérik a királyt, hogy telepítse vissza a Jézus Társaságát Magyarországra. – Elfogadták a teológiai tanulmányok rendszerét. – A zsinat megerősítette az átdolgozott egyházbíráskodási elaborátumot.

A pozsonyi nemzeti zsinat megtárgyalta a valláserkölcsi élet helyreállításának módozatait. A papsággal szemben magasabb követelményeket támaszt; a királytól kéri: a cenzúra szigorítását, a könyvkereskedők erkölcstelen könyveinek lefoglalását, külföldi nevelő alkalmazásának megtiltását; ahol nincs templom, ott missziókat kell tartani; a hivatalok vasár- és ünnepnapokon szüneteljenek; házasságtörőket, vallásgúnyolókat büntessék meg, a püspökök alkalmazhassák az egyházi fenyítéket; az iskolák számát gyarapítani kell; a színházakat felügyelet alá kell helyezni, a vándorszínészetet meg kell szüntetni; katolikus cseléd ne szolgálhasson protestánsnál vagy zsidónál; az anyák kötelesek gyermekeiket vallásosan nevelni; a naptárt egységesíteni kell. – Rudnay Sándor hercegprímás bezárta a nemzeti zsinatot. Határozatainak kihirdetéséhez a király nem járult hozzá.

Rudnay Sándor esztergomi érsek fölállította a rókusi és a ferencvárosi plébániákat.

VII. Pius pápa I. Ferenc király kérésére, Pócsy Elek munkácsi görög katolikus püspök beleegyezésével kiadott Imposita personarum bullájával a szatmári főesperességet a munkácsi egyházmegyétől a nagyváradi görög katolikus egyházmegyéhez csatolta. (A szatmári főesperességhez hat esperesi kerület: a szatmári, nagykárolyi, nyíri, bükkaljai, erdődi és az erdőszádai esperesség, ezen belül 72 paróchia tartozott.) → 1827. augusztus 28.

Miután lebontották a Mária Terézia királynő által épített esztergomi bazilikát, a benne lévő különálló Bakócz-kápolnát szétszedték, a köveket megszámozva tárolták, az új bazilika fölépítéséig. → 1869. november 1.