Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát

XII. Leó pápa a nyilvános konzisztóriumban is kihirdette Rudnay Sándor esztergomi érsek (I. Ferenc király neheztelése miatt a vártnál évekkel későbbi) bíborosi kinevezését.

Nagy Lajos (Ludovicus Nagy) adatai alapján végzett mai számítások szerint az ország lakossága (Erdélyt, Horvátországot és a Határőrvidéket nem számítva) 9 801 255 fő. A lakosság vallásilag a következőképp oszlott meg: latin és görög szertartású római katolikus 60,37%, ortodox 11,56%, református és evangélikus 25,69%, zsidó 2,28%.

A bécsi Burg kápolnájában I. Ferenc király ünnepélyes szertartás keretében Rudnay Sándor esztergomi érsek fejére helyezte a bíborkalapot, a bíborosi méltóság jelképét.

Francesco Saverio Castiglioni, Frascati püspöke személyében a konklávé megválasztotta az új pápát, aki a VIII. Pius nevet vette fel.

Sztankovics István budai püspök felszentelte a kecskeméti ortodoxok Szent Háromság-templomát.

Hám János szatmári megyéspüspök létrehozta a Szatmárnémeti Városszegények Intézetét.

VIII. Pius a Litteris altero abhinc anno kezdetű körlevelében helytelenítette a vegyes házasságokat. Ha mégis bekövetkezne, csak akkor áldható meg katolikus pap részéről, ha a katolikus fél szabad vallásgyakorlata és az összes születendő gyermek katolikus nevelése biztosítva van. Ha ez a garancia hiányzik, az egyház a passzív asszisztenciánál többet nem nyújthat.

A tiszai evangélikus és a tiszáninneni református egyházkerületek küldöttei Abaújkéren megszövegezték az ún. Kéri szerződést, amely a két egyház lelkészeinek a másik felekezetű hívektől általában, valamint különös szolgálattételeik alkalmával követelhető járandóságaikat szabályozta.

Megtartották az első istentiszteletet a pesti Széna (ma: Kálvin) téri református templomban. → augusztus 29.