Kopácsy József püspök tanítóképzőt állított föl Veszprémben.

I. Ferenc király Ferdinánd trónörököshöz végrendeletszerű levelet intézett. Meghagyta neki, hogy folytassa az 1780 óta hozott azon törvényeknek a revízióját, amelyek az egyház tanaival, alkotmányával, fegyelmével, főképpen pedig a trienti zsinattal ellenkeznek. Tanácsadókként Klemens L. W. Metternich herceget és Wagner püspököt, az udvari plébánost nevezte meg.

Meghalt I. Ferenc osztrák császár és magyar király.

XVI. Gergely pápa levélben közölte, hogy teljesítette Scitovszky János rozsnyói püspök kérését, s a Kallixtus-katakombában nyugvó Szent Neitus vértanú ereklyéit elküldi a rozsnyói székesegyháznak. → 1836. március 12.

Meghalt Klein Sámuel evangélikus lelkész, egyházi író.

A Helytartótanács 113. számú rendelete értelmében az elhunyt egyháziak hagyatéka tizedrészének a felét a papnevelde alapjába, a másik felét az elaggott papok alapjába kell befizetni.

Rozsnyón ünnepélyesen fogadták Szent Neitus vértanú ereklyéjét.

Pyrker László egri érsek Velencéből származó képtárát (190 festményt) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Ezt örökítette meg az 1836:XXXVIII. törvénycikk. A képeket 1840-ben szállították Pestre.

V. Ferdinánd magyar király szentesítette az 1832–1836. évi országgyűlés törvényeit. Az 1836:III. törvénycikk A Magyar Nyelvről. 4. §-a kimondta, hogy ahol a templomban magyarul szólnak a gyülekezethez, ott az anyakönyvet is magyarul vezessék. Az 1836:XXIII. törvénycikk a szatmári káptalant hiteleshelyi funkcióval ruházta föl. Az 1836:XXIV. törvénycikk br. Szepessy Ignác pécsi püspök egyházmegyei jogakadémiai alapítását cikkelyezte be. Az 1836:XXXIV. törvénycikkez Az egyházi és minden ily természetű tizedről. Szabályozta azokat az eseteket, amikor a kilencedhez hasonlóan a jobbágy, illetve zsellér tizedet sem tartozott fizetni az egyháznak. A megváltás módjairól is rendelkezett.

Leégett a nemrég befejezett nagyváradi székesegyház.