Nagykőrösön református tanítóképző nyílt.

A felsőtábla ülésén Kopácsy József hercegprímás és püspöktársai bejelentették tiltakozásukat a reverzálisok megszüntetésének kimondása miatt, mert ez alapjában támadta meg a kánoni elvek szerint kötendő vegyes házasságokat.

Pesten megjelent a Nemzeti Újság (Hazai Tudósítások) című katolikus lap. (1848. május 2-án szűnt meg.)

Lonovics József csanádi megyéspüspök szerkesztésében a katolikus püspökök feliratot intéztek a királyhoz,amelyben védelmükbe vették a megvádolt Scitovszky János és Lajcsák Ferenc megyéspüspököket. (A képviselők és a megyék részéről leginkább e két főpásztort érte bírálat a vegyes házasságok akadályozása miatt.) Kijelentették, hogy a jövőben a reverzálisok nélkül kötött vegyes házasságoknál csak a passiva assistentiát fogják gyakorolni. Kopácsy József esztergomi érsek ezen elhatározásukat bejelentette a bécsi nunciusnak is, biztosítván őt, hogy a pápa jóváhagyását utólagosan megkérik. (A passiva assistentia megadása az Apostoli Szentszék jogkörébe tartozott.)

V. Ferdinánd király megbízásából hg. Metternich államkancellár bizalmas tárgyalásokba kezdett Rómával a vegyes házasságok ügyének rendezése érdekében. Megbízottját, gr. Rudolf Lützowot utasította, hogy vegye rá a Szentszéket a passiva assistentia engedélyezésére és a trienti forma alóli felmentésre, vagyis a nem katolikus lelkészek előtt kötött vegyes házasságok egyházi elismerésére. (XVI. Gergely biztosította ugyan a követet jóindulatáról, de közölte: jobb szeretné, ha e tisztán egyházi jellegű kérdést a kormány helyett a püspökök terjesztették volna föl hozzá.)

Gr. Rudolf Lützow követ, hg. Metternich államkancellár megbízottja átvette XVI. Gergely pápa memorandumát, amely csak a passiva assistentia engedélyét helyezte kilátásba, a trienti forma alól való felmentést nem. A memorandumhoz csatolt külön irat a jozefinizmus miatti sérelmeket sorolta föl.

Ludovico Altieri bécsi nuncius jelentése szerint a magyar országgyűlés alsótáblája üzenetet küldött a felsőtáblához: kérte, hogy a király az országgyűlés beleegyezése nélkül semmiféle szerzetesrend megtelepedését ne engedélyezze; javasolta a zsidók emancipációját, az unitáriusok felekezetének recepcióját.

A szegedi zsinagógában elhangzott a legelső magyar nyelvű zsidó ima a királyért és a hazáért Bauer Márkfi Henrik hitközségi jegyzőtől, Pesten pedig Schwab Lőb főrabbi a szószékről buzdította a híveket magyarosodásra.

Több üzenetváltást követően a felsőtábla a püspökök kivételével teljesen megegyezett az alsóval a következő vallásügyi törvényjavaslatban: 1. a reverzálisok a jövőben elvesztik érvényüket; 2. a 18. életévüket elért s addig a protestáns vallásban nevelt ifjak vallási tekintetben szabadon rendelkezhetnek önmagukról, ugyanígy a nők, ha már férjhez mentek; 3. a vegyes házasságok áldás nélkül is érvényesek, s a belőlük származó gyermekek törvényesek; 4. a vegyes házasságok a vőlegény lelkésze előtt kötendők; 5. a jövőben a vegyes házasságokból eredő gyermekek atyjuk vallását követik; 9. a protestánsok templomának a látogatása nem esik a csábítás vétke alá; 10. katolikus gyermekek szabadon járhatnak protestáns iskolába, csupán katolikus vallásoktatásuk legyen biztosítva; 11. tetszés szerint látogathatják mind a katolikus, mind a protestáns ifjak a külföldi főiskolákat; 12. katolikus szülők jogában áll gyermekeik mellé protestáns tanítót felfogadni a 10. pont értelmezése szerint; 14. protestánsok bárhol szabadon nyithatnak elemi és grammatikai iskolákat; 16. katolikus egyházi személyek, tanítók alkalmazására és intézmények fenntartására a protestánsok nem kötelezhetők, de megfordítva, a katolikusok sem; községi segélyekben a protestánsok is arányosan részesülnek; 17. hivatalok és tisztségek betöltésénél a protestáns vallás nem képezhet akadályt; 18. a vallás nem gátló akadály a birtokszerzésben, mesterségek űzésében és céhekbe való felvételben; 19. megürült telkekbe költözött protestánsok a katolikus, illetve a katolikusok a protestáns egyházi személyek fizetésére nem kötelezhetők; 20. ahol elválasztott temetők nincsenek, a temetőt közösen használják a katolikusok és a protestánsok; 21. a király gondoskodik arról, hogy a magyar ezredek protestáns lelkészt is kaphassanak. A javaslatokat a felsőtábla óriási többséggel megszavazta.

Az országgyűlés felsőtábláján Kopácsy József hercegprímás a püspöki  kar nevében óvást emelt a vallásügyi törvényjavaslat ellen. Azt kívánta, hogy a tiltakozást vegyék be a törvényjavaslatba, nehogy azt a látszatot keltse, mintha ők is hozzájárultak volna. (Indítványát a világi főrendek közül csupán gr. Zichy Ferenc, Hertelendy Ignác, gr. Keglevich János, gr. Majláth János és br. Perényi János fogadták el, míg a többiek ellene voltak.)