V. Ferdinánd király bezárta az országgyűlést. A vallásügyi törvényjavaslatot nem szentesítette, arra hivatkozva, hogy későn kapta meg, s így nem állt módjában azt tüzetesen áttanulmányozni az országgyűlés bezárásáig. A szentesített törvények közül mindössze néhány törvénycikk bírt vallási vonzattal. Az 1840:II. törvénycikk A magyar ezredekhez újonczokban tett segedelmi ajánlatról. 4. §: a sorshúzással való újoncállításban az „izraeliták is kötelesek képességök arányához képest, egyedül ön felekezetökből újoncokat állítani”. Az 1840:VI. törvénycikk A magyar nyelvről. 4. §: „Az egyházi törvényhatóságok, a világi törvényhatóságok, s ezek egymással, az Ország határain belöl levelezést egyedül magyar nyelven folytatni tartoznak.” 7. §: „Olly helyeken is, hol a gyülekezetekhez szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a jelen országgyűlésnek berekesztésétől számítandó három évek múlva az anyakönyvek magyar nyelven irassanak.” 8. §: „Ezentúl minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek ollyak alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják.” Az 1840:XV. törvénycikke A váltó-törvénykönyv behozatik. 11. §: váltóbeli kezességet nem vállalhatnak papi személyek és szerzetesek. (Az izraeliták igen.) Az 1840:XVI. törvénycikk A kereskedőkről. 2. §: rendes kereskedést papok és szerzetesek nem nyithatnak. (Az izraeliták igen.) Az 1840:XXVI. törvénycikk Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség összeírásáról és felosztásáról. (Nemcsak a kamarai és egyházi személyek, hanem a megjelölt örökösök is bekerültek az összeírásba.) 1840:XXIX. törvénycikk A zsidókról. 1. §: az országban született, vagy lakással törvényes úton engedelmet nyert zsidók az országban bárhol szabadon lakhatnak, kivéve a bányavárosokat; 2. §: gyárat zsidók is alapíthatnak, kereskedést és mesterséget szabadon űzhetnek; 3. §: kötelesek vezeték- és tulajdonnevüket használni, saját papjuktól vezetett anyakönyvben gyermekeiket bejegyeztetni; 4. §: okmányaikat valamely, a hazában divatozó nyelven írni és vezetni; 5. §: ahol eddig polgári telket szerezhettek, ebben megerősítést nyernek.

A katolikus püspöki kar Pozsonyban konferenciát tartott, amelyen elhatározták, hogy életbe léptetik a passiva assistentiát, Lonovics József csanádi megyéspüspököt pedig a három érsek által aláírt folyamodvánnyal Rómába küldik, melyben XVI. Gergely pápa jóváhagyását kérik, s kifejtik előtte, hogy az országgyűlés végzése folytán minő veszedelem fenyegeti Magyarországon a házasságot. → május 26.

Lonovics József csanádi megyéspüspök hg. Metternich államkancellárnak bemutatta a katolikus püspöki kar Rómának szánt folyamodványát. (Lonovics véleménye egyezett az államkancelláréval: a passiva assistentián túl kérni kell a trienti forma alól való felmentést is. Püspöktársai viszont ezt nem tartották szükségesnek, így az nem került be a folyamodványba.)

Közös püspöki körlevél szerint vegyes házasságra áldás csak akkor adható, ha az összes gyermek katolikus nevelése biztosított.

Kopácsy József esztergomi érsek körlevele a házasságról szóló katolikus tanítás kifejtéséről.

Kopácsy József esztergomi érsek – megelőzve a pápai engedélyt – pásztorlevélben szólította fel egyházmegyéje alsópapságát, hogy ne áldják meg azokat a vegyes házasságokat, ahol a protestáns fél nem ad kötelezvényt születendő gyermekei katolikus neveléséről.

Közös püspöki körlevél és utasítás az egész országra nézve kötelezővé tette a hallgatólagos jelenlétet (passiva assistentia) abban az esetben, ha a vegyes párok a katolikus egyház kívánságait nem teljesítik (a protestáns fél nem ad reverzálist).

V. Ferdinánd király hozzájárult, hogy a püspöki karnak a passiva assistentia ügyében írt folyamodványát Lonovics József csanádi megyéspüspök Rómába vigye, egyben megbízta, hogy az osztrák érsekek hasonló tartalmú kérvényét is adja át a pápának. → november 27.

Ludovico Altieri bécsi nunciusnak a vatikáni államtitkársághoz írt jelentése szerint Kopácsy József esztergomi érsek július 2-i körlevelét a közvélemény elég nyugodtan fogadta. (A passiva assistentia érvénye ugyanis még nem jutott el a megyegyűlésekig.)

Kopácsy József hercegprímás körlevélben előírta, hogy papi coronákat évente kétszer kell tartani: tavasz elején és ősz végén.