Wurda Károly győri káptalani követ az országgyűlés alsótábláján a „szabad egyház – szabad állam” jelszavával ajánlotta az egyház és az állam viszonyának rendezését. Míg a liberalizmus hívei rokonszenvvel fogadták javaslatát, addig a katolikus elvek képviselői elutasították, s a győri káptalan hamarosan visszavonta Wurdától a követi megbízatást. – Az országgyűlés kerületi ülése befejezte a vallási törvényjavaslat kidolgozását. (Kívánja: a vegyes házasságokból születendő gyermekek kötelező katolikus neveléséről adott reverzális eltörlését; a protestáns vallásokra való szabad áttérés engedélyezését; a protestáns vallások befogadását Horvátországban; a különböző vallásfelekezetek egyenjogúságának kimondását.) → szeptember 12.

Az országgyűlés kerületi ülése törvényjavaslatot fogadott el az unitárius vallás Magyarországon való befogadásáról. → szeptember 30.

Királyi leirat szólította föl a rendeket, hogy a szabad egyezkedés elvi álláspontját szem előtt tartva s ehhez alkalmazkodva vegyék revízió alá a vallásügyi törvényjavaslat vonatkozó szakaszait.

Klauzál Gábor az országgyűlés alsótábláján kifejtette, hogy a július 5-i királyi leiratban hangoztatott viszonosság elve, bár nagy haladást jelent, mégsem fogadható el, mert a protestánsok az egyezség kötését a lelkiismeret szabadságával nem tartják összeegyeztethetőnek. A leirat az eddigieknél is nagyobb akadályokat gördítene a vegyes házasságok elé, mert már nemcsak a katolikus, hanem a protestáns lelkészek is a saját vallásuk javára igyekeznének a felek egyezségét megnyerni. Klauzál az ismert törvényjavaslat szentesítését kérte, amit az alsótábla elfogadott.

A felsőtábla elfogadta az alsótábla feliratát, s azt a királyhoz terjesztették. (Ezzel elutasították a július 5-i királyi leiratot.) → 1844. március 25.

A felsőtábla elutasította az országgyűlés kerületi ülése által kidolgozott vallási törvényjavaslatot, kivéve a szabad áttérésre vonatkozó indítványt. A törvényjavaslat a két tábla közötti többszöri üzenetváltás ellenére sem került a király elé.

Kopácsy József hercegprímás megbízásából Lonovics József csanádi megyéspüspök elkészített egy memorandumot, amelyben kifejtette: a július 5-i királyi leirat a katolikus egyházra hátrányos következményekkel jár, ezért nem fogadható el. A memorandumot továbbították a királynak.

A felsőtábla elfogadta az unitárius egyház Magyarországon való befogadásáról szóló törvényjavaslatot. → 1844. szeptember 13.

Hg. Metternich államkancellár gr. Lützow útján jegyzéket nyújtott át a Szentszéknek, amelyben kifejtette: a kormány a politikai helyzet kényszerhatására lépett a szabad egyezkedés útjára, de e rendszabályoktól az egyháznak nincs mit tartania.

A katolikus püspökök konferenciája a katolikus közvélemény sajtó általi megnyeréséről tanácskozott. A Religio és a Nemzeti Újság négy éven keresztül történő anyagi támogatását határozták el. (Utóbbi az első katolikus napilap.)