A király válaszolt az országgyűlés 1843. július 12-i feliratára: a gyermekek vallásának megállapítása a szülők szabad megegyezésének joga lesz, minden kényszerítő törvényes intézkedés kizárásával. A szülők megállapodása magánszerződés jellegű, végrehajtását maguk eszközlik, és erre sem politikai, sem törvényes úton nem kényszeríthetők.

Br. Barkóczy László székesfehérvári megyéspüspök egyházmegyéjében megalapította a Szűz Mária Szent és Szeplőtelen Szívéről elnevezett Társulatot.

A Pesti Polgári Kereskedelmi Egyesület új alapszabálya a kereskedés jogát a nagykorúságon, szakképzettségen és alaptőkén túl a keresztény valláshoz is kötötte.

Fábián Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Pesti Hírlapba vezércikket írt Zsidó emancipáció címmel. Kifejtette, minthogy „korcsnemzedék magamagát soha meg nem nemesíté, …az emancipáció mellőzhetetlen föltétele a zsidó és keresztény közti házasság felszabadítása”. (A cikkhez Kossuth Lajos szerkesztői megjegyzést fűzött: a vegyes házasság helyeslése után kijelentette, hogy hitkülönbség miatt senkit nem lehet kizárni a polgári jogokból; a zsidó emancipációnak két ága van: politikai és szociális.)

A pesti egyetem zsidó orvosnövendékei létrehozták „A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet”-et, azaz a Pesti Zsidó Egyletet.

Horovitz Pál pápai főrabbit az izraelita hitközség fölkérte, hogy havonta egyszer, valamint a király születésnapján és egyéb országos ünnepeken magyar nyelven tartson szónoklatokat. A fölkérést követő szónoklata az első olyan prédikáció volt, amelyet a pápai izraelita templomban magyar nyelven tartottak.

Az országgyűlés kerületi ülése elvileg leszögezte: a papi javak az állam közszükségeire fordíthatók, de az ügyben nem kíván azonnali rendelkezést.

Pakson rabbigyűlés tanácskozott a hitvédelmi eszközökről.

Az országgyűlés kerületi ülése törvényjavaslatot dolgozott ki a zsidók helyzetének rendezésére. (Általános emancipációt nem engedélyezett, de eltörölte a türelmi adót, szabad lakásválasztást és foglalkozást engedett, a zálogos nemesi birtok kivételével szabad birtokhatási jogot adott a zsidó vallásúaknak. A javaslatból a felsőtábla ellenállása miatt nem lett törvény.)

Richter Alajos jászói prépost a káptalani gyűlésen a magyar nyelv fölkarolására buzdította a tagokat.