Scitovszky János pécsi megyéspüspök letette az egyházmegyei nőnevelő intézet alapkövét. → 1850. július 6.

Lőw Lipót főrabbi a zsidók egyenjogúsításáért nyilatkozat aláírására szólította föl a rabbikat, amelyben hitet tettek a magyar haza, és a felebaráti szeretet mellett.

Meghalt Kopácsy József esztergomi érsek.

Az 1847–48. évi utolsó rendi országgyűlés megnyitása előtt a magyarországi és a kapcsolt részekbeli zsidóság nevében a pesti izraelita hitközség körlevelet küldött a vármegyékhez, s kérte, hogy utasítsák követeiket az emancipáció ügyének támogatására.

A Budapesti Híradó Zsidók polgárosítási ügye címmel közölte a Sáros vármegye rendjeihez benyújtott véleményt a szeptember 23-i pesti köriratról, s az egyenjogúsítást elhamarkodottnak tartja.

Joan Leményi fogarasi görög katolikus megyéspüspök kezdeményezésére Balázsfalván megindult az Organul Luminarei című irodalmi lap. Első szerkesztői: Timothe Cipariu tanár és Constantin Alután kanonok.

Pápán megjelent a Magyar Zsinagóga, az első magyar nyelvű izraelita folyóirat.

Megalakult a mohácsi izraelita hitközség.

Az alsótábla a honosítási törvényjavaslatot tárgyalta. Az egyházi követek a magyar honosságot a bevett valláshoz való tartozáshoz kívánták kötni. Az indítványt ellenezte Kossuth Lajos, Giczhy Kálmán, Szemere Bertalan, Asztalos Pál, Justh József, Szentkirályi Móric, Lónyai Gábor, Bohus János; kiemelték a (még be nem vett izraelita felekezethez tartozó) zsidóság érdemeit.

IX. Pius pápa megerősítette a görög katolikus körösi káptalan V. Ferdinánd kezdeményezte alapítását.