Elhunyt Tompa Mihály református lelkész, költő.

Br. Wesselényi Miklós a felsőházban indítványt tett a „román ajkúak ügyében hozandó határozat” tárgyában. A törvényjavaslat 1. §-a szerint a görög egyesült és nem egyesült vallású polgárok a többi keresztény vallásbeliekkel egyenlő jogokat élveznek. A 2. § kimondta, hogy az egyházi jegyzőkönyveket magyar és román nyelven szerkesszék. A törvényjavaslat a „viszontagságos idők” miatt soha nem került az országgyűlés elé.

A főrendek levették a napirendről a felekezetközi községi népoktatásról szóló törvényjavaslatot.

A pesti protestáns értekezlet az 1848:XX. törvénycikk végrehajtását tárgyalta. (Határozat: a haza vészes helyzete miatt nem sürgetik a törvény teljes végrehajtását, csupán a belhivatalnokoknak a tized stb. eltörlése következtében szenvedett veszteségük kárpótlását.)

A pesti nemzetőrség tisztikarának gyűlése elhatározta, hogy zsidókat is befogad a nemzetőrségbe.

A Honvédelmi Bizottmány hazaárulónak nyilvánította Haulik György zágrábi püspököt, és intézkedett javainak lefoglalásáról.

A katolikus püspöki kar pásztorlevelet intézett híveihez. Óvta őket, hogy áthágják az isteni és polgári törvényeket, miközben teljesítik a haza védelmére hozott intézkedéseket. V. Ferdinándot esküszegéssel illette.

A Honvédelmi Bizottmány jóváhagyásával a püspöki kar föliratot intézett V. Ferdinándhoz, kérve a béke helyreállítását.

Lemondott V. Ferdinánd, és trónra lépett I. Ferenc József osztrák császár.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter a magyar honvédség tábori lelkészi ügyeinek intézésével 1849. január 1-jétől megbízta osztályigazgatói ranggal (HM. 10. osztály) Czigler Zoltán apátot. Hivatalát 1849. január 22-ig töltötte be.