Császári nyílt parancs a szerb pátriárka méltóságának Karlóca székhellyel történő visszaállításáról. I. Ferenc József pátriárkai címet adományozott a szerb Josif Rajačić metropolitának.

Kossuth Lajos az alsótábla ülésén hazafiatlansággal vádolta a katolikus egyházat, mert az tartózkodott a katonáskodástól.

Az 1848: VII. és a kolozsvári I. törvénycikkek kimondták: Erdély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül egyenjogú.

Hám János kinevezett esztergomi érsek körlevelében az új uralkodó, I. Ferenc József és a császári hadsereg támogatására szólította föl híveit. A magyar kormány emiatt hazaárulónak nyilvánította.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter a honvédlelkész ügyosztály élére Vidasics Ede jászói premontrei kanonokot nevezte ki, mert elődje Pesten maradt a császáriakkal. 1849 júniusában Görgey Artúr tábornok Vidasicsot alkalmatlansága miatt elmozdította.

Josif Rajačić szerb pátriárka elnökletével megalakult az ideiglenes szerb vajdasági kormány.

Hám János kinevezett esztergomi érsek hálaadó szentmisét celebrált az új uralkodóért, I. Ferenc Józsefért.

Andrei Šaguna erdélyi ortodox püspök emlékiratot intézett I. Ferenc Józsefhez, amelyben a birodalom románlakta területeinek egyesítését és önálló román tartomány létrehozását kérte.

Császári nyílt parancs alkotmányt adott népeinek (ún. olmützi alkotmány). Második cikkelye minden bevett egyháznak és felekezetnek nyilvános vallásgyakorlatot és saját ügyeiben önálló intézkedést ígért. → 1851. december 31.

Bécsben összmonarchiai püspöki konferenciát tartottak. Ezen Magyarországról csak Haulik György zágrábi és Scitovszky János pécsi megyéspüspök jelentek meg.