Görgey tábornok br. Mednyánszky Cézár esztergomi egyházmegyés papot nevezte ki serege tábori lelkészének. (Mednyánszky 1857-ben a francia Riviérán öngyilkos lett.)

Bach belügyminiszter előterjesztést tett I. Ferenc József császárnak: „Ha a katholikus egyházat Magyarországon rendeltetéséhez vissza akarjuk vezetni,meg kell tisztítani oly elemektől, amelyek veszedelmesek a vallásra és az államra nézve, gyenge, kétes avagy rossz főpásztorait el kell távolítani és jámbor, belátó, tetterős emberekkel pótolni.”

Haynau táborszernagy egyik tábornoka Susán agyonlövette Jauschbarth Antal csákberényi plébánost.

I. Ferenc József Scitovszky János pécsi megyéspüspököt (akit a magyar kormány május 20-án honárulónak bélyegzett) kinevezte esztergomi érseknek. Az új hercegprímásnak Alexander Bach belügyminiszter előterjesztésére az esküt a minisztertanács jelenlétében kellett letennie, mégpedig nem Magyarország, hanem az osztrák birodalom törvényeire. (Méltóságát haláláig, 1866. október 19-ig viselte.)

Szegeden a képviselőház Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter indoklása után egyhangúlag elfogadta az 1849:IX. törvénycikket a hazai zsidóság politikai és vallási egyenjogúsításáról. „1. §: A hazának polgárai közt vallásbeli különbség, jog és kötelesség tekintetében különbséget nem tevén, ezen elv szerint kijelentetik, mikép a magyar álladalom határain belül született, vagy törvényesen megtelepedett »Mózes vallású« lakos, mind azon politikai s polgári jogokkal bír, mellyekkel annak bármelly hitű lakosai bírnak.” 2. §: a Magyarországra való betelepülésről rendelkezik oly módon, hogy a részletes szabályozás kidolgozását a kormány hatáskörébe utalja; 3. §: lehetségesnek és érvényesnek tartja a zsidók és keresztények közti polgári házasságot, és elismeri annak „polgári” következményeit; 4. §: a belügyminiszter hatáskörébe utalja egy választott, zsidó világi és egyházi képviselőkből álló testület összehívását, amely a zsidó vallás hitelveinek kimondására valamint a szervezeti és vallási reformok meghozatalára hivatott, s ugyanő illetékes azon intézkedések megtételére, hogy a zsidók a „kézi mesterségek és a földmívelés gyakorlására vezéreltessenek”. (A szabadságharc bukása miatt a törvény nem lépett hatályba.)

A császáriak letartóztatták Rudnyánszky József besztercebányai megyéspüspököt, és 6 évi vasban letöltendő várfogságra ítélték.

Scitovszky János hercegprímás körlevélben kért név szerinti felterjesztést azokról a papokról, akik hűségesek maradtak az uralkodóhoz, s azokról, akik önként vagy kényszer hatására, de csatlakoztak a forradalomhoz. (A hercegprímás személyesen járult az uralkodó elé, hogy a kompromittált egyházi személyeknek kegyelmet kérjen.)

Kőnig János kassai káptalani helynök felírt a királyhoz, könyörögve, hogy a szabadságharcban részt vett kassai egyházmegyei papoknak kegyelmezzen meg. (5 fő haditörvényszék elé, 2 várfogságba került.)

Pesten kivégezték Streicht Miklós vértesboglári római katolikus plébánost, mert a forradalmi kormány több hirdetményét a szószékről ismertette.

Szoboszlai Pap István debreceni református püspök hódoló istentiszteletet rendelt I. Ferenc József császár tiszteletére.