Scitovszky János hercegprímás gyászmisét celebrált a harcokban elesett császárhű katonák lelki üdvéért.

Br. Bémer László nagyváradi római katolikus megyéspüspököt Pesten halálra ítélték. → december 29.

Scitovszky János esztergomi érsek értesítette Lonovics József csanádi püspököt, hogy a király elfogadta lemondását. → 1850. január 3.

Alexander Bach birodalmi belügyminiszter javasolta Scitovszky János esztergomi érseknek, hogy br. Bémer László nagyváradi püspök, aki még a Debrecenbe költözött forradalmi kormánnyal is együttműködött, mondjon le egyházi méltóságáról. → 1850. január 21.

A pesti városházán kihirdették az összbirodalomra kiterjesztett ún. olmützi alkotmányt. Első pontja kimondta, hogy „a polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettől”.

Megjelent a Különféle Viszonyokra Vonatkozó Papi Dolgozatok című füzetsorozat. (Összesen 12 füzetlátott napvilágot, az utolsó 1858-ban.)

Megindult a Papi Dolgozatok Gyászesetekre című kiadvány. (14. füzete 1871-ben jelent meg.)

Scitovszky János pécsi megyéspüspök plébániatemplomot építtetett Szabadszentkirályon.

Horváth Mihály csanádi püspök külföldre menekült, Jekelfalussy Vince szepesi püspök nem nyert pápai megerősítést, br. Bémer László nagyváradi, Rudnyánszky József besztercebányai püspököket perbe fogták, gr. Zichy Domonkos veszprémi püspök visszavonult birtokaira. (Mivel 1848 folyamán meghalt a győri, a kassai és a székesfehérvári püspök, így 1849 végére Magyarország legtöbb megyéspüspöki széke üres volt.)

Az osztrák hatóságok megszüntették Lonovics József lemondott csanádi megyéspüspök elleni büntetőeljárást.