Császári rendelet kiterjesztette az Osztrák Polgári Törvénykönyvet Magyarországra is. (A törvénykönyv a zsidók házasságkötéséhez a helyi polgári hatóságok beleegyezésén kívül bizonyítványt is követelt a felek koráról, mert a vőlegény nem lehetett fiatalabb 24, a menyasszony pedig 18 évesnél.)

I. Ferenc József császár elrendelte, hogy az izraelita iskola és oktatási alap állami alapnak tekintendő. → 1856. március 29.

A bécsi kormány a magyarországi szerzetes paptanár-jelölteknek is kötelezővé tette az állami tanári vizsga letételét.

A De Paul Szent Vince Szeretet Leányai, az Irgalmas Nővérek letelepedtek Pinkafőn. Pesten egy év múlva vették át az első intézetet a Terézvárosban.

IX. Pius pápa bullája a zágrábi püspökséget érseki rangra emelte. Ugyanakkor suffraganeusként alárendelte a diakovári és a zengg–modrusi latin, és a körösi görög szertartású püspökségeket.

Sopronban megalakult az első magyarországi Szent Vince Konferencia. (A világ összes konferenciái együtt alkotják a Szent Vince Társulatot.) Tagjai a testi, szellemi és erkölcsi nyomor enyhítésén fáradoztak.

Egerben az Angolkisasszonyok megnyitották az Érseki Katolikus Gimnáziumot.

Scitovszky János esztergomi érsek Drávaszentmártonon plébániatemplomot építtetett.

A pesti izraelita hitközség ötezer forintot szavazott meg a hitközség és a Chevra kadisa hivatalnokai és szolgái, valamint ezek özvegyei és árvái számára létrehozandó nyugdíjintézet céljaira.

IX. Pius pápa bíborossá kreálta Scitovszky János esztergomi érseket. → november 16.