Scitovszky János hercegprímás átvette a bíborosi kalapot.

IX. Pius pápa az Ecclesiam Christi kezdetű bullájával a fogarasi püspökséget Gyulafehérvár–Fogaras néven érsekségre emelte, kivette az esztergomi érsek joghatósága alól, és közvetlenül az Apostoli Szentszéknek rendelte alá. (A gyulafehérvári cím emlékeztetett az erdélyi román főpásztorok unió előtti címére.) Ugyanekkor az Apostolicum ministerium bullájával a lugosi román görög katolikus egyházmegye, az Ad Apostolicam sedem bullájával a szamosújvári román görög katolikus egyházmegye alapítását kanonizálta, s ezeket a gyulafehérvár–fogarasi érsekség alá rendelte.

Kivégezték Gasparics Kilit ferences szerzetest, Perczel Mór, a szabadságharc tábornokának tábori lelkészét.

A tiszántúli református egyházkerület közgyűlése kimondta a Debreceni Református Kollégium jogakadémiájának megszüntetését.

A külföldi baptista vallású állampolgárokat a katolikus és az evangélikus egyház elleni vakmerő kritikájuk miatt kiutasították az országból.

I. Ferenc József Sterca Suluţiut, az addigi fogarasi püspököt érsekké, Alexandru Dobra nagyváradi kanonokot a lugosi görög katolikus egyházmegye első püspökének, Joan Alexi nagyváradi kanonokot a szamosújvári görög katolikus egyházmegye első püspökének nevezte ki. (IX. Pius november 17-én prekonizálta.)

Kultuszminiszteri rendelet engedélyezte a helyi protestáns egyháztanácsok tartását kormánybiztos nélkül, de nagyobb egyházszervezeti gyűléseken továbbra is részt vettek a kormánybiztosok.

Albrecht főherceg, Magyarország teljhatalmú polgári és katonai helytartója részlegesen hatályon kívül helyezte Julius von Haynau táborszernagy 1850. február 10-i rendeletét a protestánsok állami felügyeletéről. A püspöki állások ismét betölthetők lettek.

Rendelet „a magyarországi evangélikusok házassági pereiben felmerült kételyek eldöntéséről”.

IX. Pius pápa kihirdette Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának (Immaculata) dogmáját. (Szűz Mária fogantatásának első pillanatától mentes volt minden bűntől.)