Gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminiszter megadta az engedélyt a protestáns Pesti Teológiai Intézet létesítésére. → október 10.

Mivel az újonnan szervezett két érsekség (a zágrábi és a fogarasi) egyúttal minden prímási joghatóság alól is kivétetett, Scitovszky János hercegprímás kiváltságos régi jogai védelmében felterjesztést intézett IX. Pius pápához.

Fölszentelték az Ybl Miklós tervei alapján készült fóti római katolikus templomot.

I. Ferenc József osztrák császár konkordátumot kötött IX. Pius pápával, ami 36 pontban szabályozta a katolikus egyház helyzetét a Habsburg Birodalomban. (I. Ferenc József lemond a királyi tetszvényjogról, biztosítja az egyházi javak autonóm igazgatását, egyházi tulajdonná nyilvánítja a vallás- és tanulmányi alap magyarországi birtokállományát, messzemenő jogokat biztosít a közoktatás terén a katolikus egyháznak.) → szeptember 4.

Rómában ratifikálták az osztrák birodalmi konkordátumot. → szeptember 23.

Fábry Ignác kassai megyéspüspök IX. Pius pápához írt folyamodványában kérelmezte a három kassai vértanú „nyilvános tiszteletök elrendelését”.

Ischlben ratifikálták az osztrák birodalmi konkordátumot. → november 3.

Báthory Gábor helyettes dunamelléki szuperintendens megnyitotta a Pesti Teológiai Intézetet, amely 1865-ig a dunamelléki református és a bányai evangélikus egyházkerület közös tanintézete volt.

Sterca Suluţiut, a gyulafehérvár–fogarasi érsekség első érsekét a balázsfalvi székesegyházban Viale bécsi nuncius beiktatta méltóságába. Egyidejűleg püspökké szentelték Alexandru Dobrát a lugosi, és Joan Alexit, a szamosújvári görög katolikus egyházmegye első megyéspüspökeit.

IX. Pius pápa a konzisztórium előtt kihirdette a Ferenc Józseffel kötött konkordátumot. → november 5.