Császári pátens életbe léptette az osztrák birodalmi konkordátumot.

Scitovszky János esztergomi érsek fölszentelte az esztergomi bazilika Nagyboldogasszony-harangját.

Scitovszky János bíboros, esztergomi érsek mint az Apostoli Szentszék megbízottja az összes magyarországi szerzetesházakat meglátogatta.

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus elismerte az 1766-ban önállóvá vált magyarországi szerb metropóliát.

I. Ferenc József a zsidó hitközségek által az 1855-ig befizetett egymillió Ft-ot hadisarcnak nyilvánította, melynek osztatlan alapjövedelme a következő célokra fordítandó: 1. rabbiképző intézet létesítése; 2. mintafőiskolák s ezekkel kapcsolatban izraelita tanítóképző tanfolyamok alapítása, valamint szegény izraelita népiskolák támogatása; 3. alapítványi helyek létesítése szegény izraelita vak és siketnéma gyermekek számára.

Bécsben birodalmi püspöki konferenciát tartottak, amelyen 68 főpap jelent meg (közülük 30 a magyar királyság területéről), s a konkordátumból adódó teendőkről tárgyaltak. A jelen lévő magyar püspökök is elfogadták és aláírták az 1855. évi konkordátumot.

A birodalmi igazságügy-miniszter rendelete Magyarországon is megszüntette a zsidóktól kiveendő esküt.

A protestáns egyházak egy 192 §-ból álló, az egyházak önkormányzatáról szóló törvénytervezetet kaptak gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminisztertől. (Az egyházkerületek visszautasították a tervezetet.)

Scitovszky János bíboros hercegprímás I. Ferenc József császár, valamint egyházi és világi előkelőségek jelenlétében fölszentelte az esztergomi főszékesegyházat. (A bazilikát Kühnel Pál tervei alapján Packh János és Hild József építette. Salzburgban készült a 64 változatú és 3483 sípból álló orgonája. Az ünnepségen elsőként csendült fel Liszt Ferenc ez alkalomra írt Esztergomi miséje, a mester vezényletével.)

Beiktatták méltóságába Joan Alexit, a szamosújvári görög katolikus egyházmegye első főpásztorát.