Császári rendelet az erdélyi egyházi javak úrbéri kárpótlására.

 Megalakult a kassai Szent Erzsébet Társulat. Célja a székesegyház helyreállítási költségeinek összegyűjtése volt.

154 rendes és 69 pártoló tag megalapította az Országos Protestáns Árvaegyletet. → 1877.

Gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminiszter rendelete értelmében a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma nem adhat államérvényes érettségit. Ennek következtében a gimnázium megszűnt.

A kormány tagjainak felmentését és kinevezését tartalmazó kéziratokkal együtt hivatalos közlemény jelent meg, amely többek között protestáns autonómiát, a zsidók helyzetének javítását ígérte.

I. Ferenc József kiadta az ún. protestáns pátenst. (Császári nyíltparancs a két hitvallású evangélikus egyház belszerkezetét, iskolai és oktatásügyeit és államjogi helyzetét illetőleg, Magyar-, Horvát- és Tótországban, szerb vajdaság és temesi bánságban és katonai határőrvidéken.) Új egyházszervezeti beosztást szándékozott létrehozni. 333 egyházközség ragaszkodott a régi rendhez, csak 226 egyházközség fogadta el az újat. → szeptember 2., 1860. május 15.

Gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminiszter, végrehajtva az előző napi császári nyíltparancsot, rendeletben ideiglenes protestáns egyházi rendtartást adott ki. Ez a rajna-westfáliai rendtartáson alapult, alig vette csak figyelembe a magyar protestáns egyházak előző alkotmányát. Az állami hatalomnak erőteljes beavatkozásra adott lehetőséget, nemcsak a magasabb egyházi tisztségviselők, hanem a lelkészek és a falusi tanítók megválasztását is a kormányhatóságok megerősítésétől tette függővé. Az addigi négy helyett hat református szuperintendenciát kívánt felállítani: 1. pestit, a dunamelléki, dunántúli és a tiszántúli egyházkerületek részeiből; 2. a komáromit a dunántúliból; 3. a pápait a dunántúli és dunamelléki egyházkerületekből; 4. a sárospatakit, a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületek részeiből; 5. a debrecenit a tiszántúliból; 6. az újszivácit a dunamelléki és tiszántúli egyházkerületekből.

A zsidó nagy ünnepek előtt Pesten fölavatták a Dohány utcai zsinagógát. Terveit Ludwig Förster bécsi építész készítette. (Ma Európa legnagyobb működő zsinagógája.)

Megjelent a szeptember 1-jén kelt protestáns pátens, amely szabályozta az állam és a protestáns egyházak viszonyát.

A tiszai evangélikus egyházkerület késmárki gyűlése, Zsedényi Ede felügyelő elnökletével, tiltakozott a protestáns pátens ellen. A tiltakozást a gyűlés jegyzője, Máday Károly, a későbbi püspök fogalmazta meg és nyomtatta ki Sárospatakon. (Zsedényit a kormány elfogatta, és lázításért több hónapi börtönre ítélte.) → november 2.