Császári rendelet szüntette meg azt a kötelezettséget, hogy a zsidók egymással való házasságkötéséhez a hatóság beleegyezését kellett megszerezni. Visszaható erővel kimondta az e nélkül kötött házasságok érvényességét és a gyermekek törvényességét.

A Pesten tartott evangélikus egyházkerületi gyűlésen, amely tiltakozott a protestáns pátens ellen, a szónokok Scitovszky János bíboros hercegprímást és Bartakovics Béla egri érseket éltették, mint akik az abszolutizmussal szembeszállnak.

Császári rendelet engedélyezte a zsidóknak bárminő ipar szabad gyakorlását.

1859–1860 között három kötetben megjelent a Különféle Papi Dolgozatok című kiadvány.

A gr. Ráday család 20 ezer Ft-ért (az 1843. évi országgyűlésen a nemzet számára fölajánlott vételár feléért) a pesti protestáns, majd református teológiai akadémia részére eladta Ráday Pál és Gedeon könyvtárát, amelynek értékét 1800 körül 134 ezer forintra becsülték.

Megalakult a pesti református egyház német ajkú leányegyháza.

Megalapították a pesti protestáns országos árvaházat.

Lonkay Antal szerkesztésében Pesten megjelent az Idők Tanúja című katolikus politikai napilap. → 1869. január 1.

Császári rendelet engedélyezte, hogy izraelita vallású személy keresztény végrendeleten tanúként szerepelhessen, s megszüntette azon rendelkezést, amely a zsidó vallomását keresztény tanúval szemben aggályosnak minősítette.

Gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminiszter záros határidő kitűzésével kötelezte a protestáns egyházakat az 1859. szeptember 1-jei protestáns pátensnek megfelelő szervezkedésre. Jelezte, hogy a pátens szerint nem szervezett egyházi alakulatokat a kormány nem ismeri el.