A tiszántúli református egyházkerületnek a kormánybiztos tiltása ellenére megtartott gyűlése a protestáns pátens visszavonását kérő feliratot fogalmazott meg a császárhoz. → január 22.

Császári rendelet engedélyezte a zsidóknak a gyógyszerész, italmérő, szeszégető és malomipari mesterség űzését.

Császári rendelet megszüntette a zsidók bányavárosokban való tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó tilalmát.

A tiszántúli református egyházkerület az osztrák császári biztos tiltakozása ellenére megtartotta közgyűlését a debreceni Kistemplomban.

Br. Vay Miklós vezetésével 31 tagú küldöttség indult Bécsbe, hogy átadják a tiszántúli református egyházkerület tiltakozó feliratát. (A küldöttség nem jutott a császár elé, ezért január 30-án visszatértek. Csak két képviselőnek sikerült szóban a császár tudomására hozni a folyamodvány tartalmát.)

Glasgow polgárai rokonszenvüket és csodálatukat fejezték ki a magyarországi protestánsoknak, amiért a szabad vallási intézményeikbe, egyházi és iskolai önkormányzati jogaikba beavatkozó önkénynek ellenszegültek.

I. Ferenc József császár elrendelte, hogy a protestáns egyházkerületek részére 94 ezer Ft-ot utaljon ki az államkincstár a szuperintendensek, esperesek, szegény lelkészek és tanítók segélyezésére.

Császári rendelet az izraeliták birtokképessége tárgyában.

Antonino De Luca bécsi nuncius jelentette Giacomo Antonelli vatikáni államtitkárnak, hogy a magyarországi katolikus klérus belesodródott a nemzeti mozgalmakba, amit rendkívül veszélyesnek és kockázatosnak tartott az egyház alapvető érdekei szempontjából. Javasolta Scitovszky János bíboros hercegprímás szentszéki figyelmeztetését. (Az államtitkár ezt nem tartotta időszerűnek.)

Scitovszky János bíboros, esztergomi érsek celebrálta a pesti belvárosi templomban az április 8-án öngyilkos lett Széchenyi István gróf emlékére a gyászmisét. A szertartáson 80 ezer ember vett részt.