A tiszáninneni református egyházkerület – nyíltan szembehelyezkedve az 1859. szeptember 1-jei protestáns pátenssel – megválasztotta és ezen a napon ünnepélyesen beiktatta új püspökét, Zsarnay Lajos sárospataki tanárt és főgondnokát, br. Vay Miklóst.

Legfelső kézirat, amely hatálytalanította a protestáns pátenst. (A protestánsok ismét megválaszthatták főfelügyelőiket és főgondnokaikat, valamint egyéb tisztségviselőiket.)

A tiszántúli református egyházkerület indítványozta a többi református egyházkerületnek, hogy a pátens elleni küzdelem idején az egyházkerületekből alakított közös bizottságot újból küldjék ki. Feladata a zsinatot előkészítő egyetemes értekezlet megalakítására és annak hatáskörére vonatkozó javaslatok elkészítése. → szeptember 25–26.

Gr. Leo Thun-Hohenstein birodalmi kultuszminiszter fölszólította hg. Lichtenstein helytartót, hogy véleményezze a protestáns pátens erdélyi bevezetésének tervét. → szeptember 24.

A Szent István-napi egyházi ünnepélyek országszerte nemzeti megmozdulásokká nőttek.

Hg. Friedrich Lichtenstein, Erdély helytartója véleményezte a protestáns pátens erdélyi bevezetésének tervét: az erdélyi reformátusok vallásszabadsága oly mértékben biztosítva van, hogy lehetetlen rést találni egy oktrojálandó szervezet keresztülvitelére. (A helytartó válaszát október 12-én expediáltatta, ekkor már váltás történt a kultuszminiszteri tárca élén.)

A négy református egyházkerület debreceni konventje kimondta, hogy a kerületek vegyék kezükbe az iskolák autonóm igazgatását, s több javaslatot terjesztett az egyházkerületek elé a református egyházalkotmány helyreállítására.

Scitovszky János bíboros hercegprímás megnyitotta az esztergomi értekezletet. (Az értekezlet feladata az ideiglenes választási törvényjavaslat kidolgozása. Az értekezlet felkérte az uralkodót, hogy az országgyűlést az 1848:V. törvénycikk alapján hívja össze.)

Török Pál református lelkész elnökletével Pesten népgyűlést tartottak a zsidó–keresztény testvériesülés ünneplésére.

Simor János győri megyéspüspök jóváhagyta az egyházmegyei Szent Imre Egylet alapszabályzatát, amelynek célja a papnövendékek képzésének előmozdítása volt.