Esztergomban megjelent a Magyar Sion című katolikus hittudományi folyóirat. Szerkesztették: Zádori János, Kereszty Viktor, Walter Ferenc. (1871. január 1-jétől az Új Magyar Sion nevet viselte. Az 1887. január 1-jei számtól visszatért a  címre, szerkesztője ekkor Prohászka Ottokár volt. A lap 1904 decemberében szűnt meg.

A magyar kormány a zsidó iskolákat fölmentette a helyi katolikus papok felügyelete alól.

Balázsfalván felszentelték Josif Papp Szilágyi kanonokot, a nagyváradi görög katolikus egyházmegye püspökét.

Simor János győri megyéspüspök az Isteni Megváltóról nevezett Nővéreket letelepítette Sopronban.

Scitovszky János bíboros hercegprímás felszólítására Popovics Vazul munkácsi görög katolikus megyéspüspök körlevélben rendelte el, hogy a lelkészek „a szent liturgiát további intézkedésig, vagyis addig, míg ennek magyar fordítása az illetékes hatóságoktól hitelesítve nem lesz s innen ki nem adatik”, kizárólag ószláv nyelven végezzék.

Hajdúdorog közgyűlése a nemzeti liturgikus nyelv érdekében küldöttséget menesztett Popovics Vazul munkácsi görög katolikus megyéspüspökhöz. (A püspök jogosnak minősítette követelésüket.)

Nagyenyeden megtartották az erdélyi fő- és középtanodák első tanári értekezletét.

Elhunyt Joan Alexi, a szamosújvári görög katolikus egyházmegye első megyéspüspöke.

Nagyszebenben a románok gyűlést tartottak, és törvényjavaslatot készítettek a román nép vallásainak (görög katolikus, ortodox) becikkelyezéséről.

A tiszai evangélikus egyházkerület közgyűlése hatályon kívül helyezte az 1743. január 11-ei dobsinai egyezséget és az azt 1782. január 18-án kiegészítő eperjesi egyezséget. (Az egyezségek meghatározták, hogy az egyházkerület püspöke felváltva választandó a szlovák, magyar, illetve német lelkészek közül.) Ezentúl a püspök minden kötöttség nélkül az összes lelkészek közül választandó.