Mivel követelte Magyarország és Erdély unióját, s szembehelyezkedett a Schmerling-kormánnyal, annak nyomására a Szentszék fölmentette Haynald Lajos erdélyi püspököt. (Kárpótlásul a pápa carthagoi c. érsekké nevezte ki és Rómába hívta.) → 1867. április 5.

Elhunyt Fliedner Theodor, a református diakonissza intézmény szervezője.

Megjelent az Izraelita Közlöny című hetilap. Első szerkesztője: Fenyvessy Adolf.

A Mária-dogma 10. évfordulóján IX. Pius pápa kiadta a Quanta cura kezdetű enciklikáját, amelyben a polgári világgal való szembenállását deklarálta. (A polgári haladás eszméit herezisnek minősítette és elítélte.) Antonielli bíboros, helyettes államtitkár a pápa megnyilatkozásaiból összeállított 80 mondatot, amelyeket Syllabusként az enciklikához csatoltak. (A Syllabus kárhoztatta a racionalizmust, a panteizmust, a naturalizmust, a szabadgondolkodást, a szocializmust, a kommunizmust, a liberalizmust, a gallikanizmust, a pápa világi uralmáról, a keresztény házasságról, az egyházról és jogairól vallott tévtanokat.) A Syllabusszal szemben az egyházon belül is nagy volt az ellenállás. Itáliában és Franciaországban megtiltották nyilvánosságra hozatalát.

I. Ferenc József császár a nagyszebeni és aradi ortodox (görögkeleti) püspökségeket a románoknak ítélte, s engedélyezte a karánsebesi új ortodox püspökség alapítását. A meglévő nagyszebeni ortodox püspököt érseki rangra emelte, így külön román ortodox egyház alakult.

Magyarul is megjelent Ernest Renan: Jézus élete című könyve.

Megjelent a Papi Dolgozatok Különféle Esetekre című kiadvány, mint a Különféle Papi Dolgozatok folytatása. (1869-ben szűnt meg.)

Császári rendelet a karánsebesi román ortodox püspökség megalakításáról.

G. W. Lehmann berlini költő-prédikátor hat baptista hitvallót merített Pesten a Dunába. → szeptember 22.

A Helytartótanács leiratában engedélyezte egy izraelita tanítógyűlés egybehívását. → 1866. szeptember 27.