Létrejött a Bethánia árvaház.

I. Ferenc József császár Simor János győri megyéspüspököt esztergomi érsekké nevezte ki. → május 16.

Királyi kézirat megerősítette Magyarország és Erdély egyesülését és kinevezte a felelős magyar minisztériumot. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök kultuszminisztere br. Eötvös József lett.

Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök a nála tisztelgő zsidó küldöttségnek kijelentette: az emancipációt nem lehet siettetni, s a kérdés megoldásánál a keresztények érdekeit is figyelembe kell venni.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével fölállította az I. (katolikus) ügyosztályt.

Az érseki szék elfoglalása előtt elhunyt Lonovics József kinevezett kalocsai érsek.

Tisza Kálmán az országgyűlés előtt interpellált a zsidók jogegyenlősége érdekében. → április 5.

Az igazságügy-miniszter Tisza Kálmán interpellációjára adott válaszában kijelentette, hogy a kormány az általános honosítási törvényjavaslattal együtt a vallásegyenlőség és vallásfelekezetbeliek egyenlő politikai joggyakorlata ügyében még az adott törvényhozási ciklusban törvényjavaslatot kíván tenni. → november 25.

I. Ferenc József Haynald Lajost, az 1864-ben fölmentett erdélyi püspököt nevezte ki kalocsai érsekké. (Beiktatása július 4-én volt. Méltóságát haláláig, 1891. július 4-ig viselte.)

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 2297/1867. számú körirata a püspökökhöz az egyházi építkezések szabályozásáról. (Előírja a Helytartótanács 1864. október 10-én kelt 72 783., az 1865. február 3-i 4320. és az 1867. január 18-i 3770. számú utasításainak betartását. Ugyanerről az 1867. szeptember 7-i 9375/1867. számú VKM rendelet és a szeptember 23-i 10 164/1867. számú kultuszminiszteri átirat a közmunka és közlekedési miniszterhez.)