Br. Eötvös József kultuszminiszter Trencsén vármegyéhez intézett leiratában elismerte az 1867 előtti önkéntes reverzálisok érvényét.

A császár rendeletben helyezett hatályon kívül minden korábbi nyíltparancsot, császári és miniszteri rendeletet, megszüntette az ezek folytán előállt viszonyokat, s elrendelte, hogy az állam és az egyház viszonyának egyes kérdései „az érdekek kölcsönös kímélete mellett, higgadt megfontolás után, alkotmányos úton rendeztessenek”.

Beiktatták hivatalába Simor János esztergomi érseket.

Igazságügy-miniszteri rendelet kimondta a zsidók esküdtszéki képességét.

Simor János hercegprímás elrendelte, hogy a koronázás előestéjén minden plébániatemplomban szólaljanak meg a harangok.

I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébet császárnét hatalmas országos ünnepségek között Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázta Simor János esztergomi érsek a budai Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban.

A pénzügyminiszter 4565/1867. számú körözvénye ismerteti, hogy a kolduló szerzetesrendek, név szerint az Üdvözítőről, Szűz Máriáról, Szent Lászlóról és a Kapisztráni Szent Jánosról nevezett ferencrendűek, valamint a kapucinusok, minoriták, karmeliták, dominikánusok, szerviták és irgalmas barátok adómentesek. A kolostorok adókötelesek.

Simor János hercegprímás, Haynald Lajos kalocsai érsek és öt magyar püspök jelent meg Rómában a Szent Péter és Szent Pál vértanú halálának 1800. évfordulójára rendezett díszünnepségen.

IX. Pius pápa az Aeterni Patris kezdetű bullájával meghirdette az I. Vatikáni (XX. Egyetemes) Zsinatot. A pápa a zsinat kezdetének 1869. december 8-át, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepét jelölte meg. A bulla szerint a zsinat célja az egyház belső, hitbeli egységének megszilárdítása a modern törekvésekkel szemben.

I. Ferenc József király szentesítette a kiegyezést szabályozó 1867:XII. törvénycikket.