A katolikus püspöki kar konferenciáján állást foglalt a liberális kultúrpolitikai elvekkel szemben.

Antoniacci Mariano Falcinelli bécsi nuncius Giacomo Antonelli vatikáni államtitkárnak írt jelentésében a liberalizmus magyarországi előretöréséről számolt be, az Andrássy-kormányról antikatolikus szándékokat feltételezett.

I. Ferenc József király jóváhagyta az erdélyi katolikus egyház önkormányzatát. (1873-ban lépett érvénybe.)

Pesten a Rókus kórház előtt leleplezték Szűz Mária szobrát.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 896. eln. sz. alatt közölte br. Fogarassy Mihály erdélyi püspökkel, hogy a király elismeri az erdélyi róm. kath. Státust. (I. Ferenc József király az erdélyi Catholica Commissio hatáskörét az 1866-ban alakult Státusgyűlésre ruházta át. A Catholica Commissio az 1868:XLIII. törvénnyel, amely megszüntette a Guberniumot, szintén megszűnt.)

Megalakult a betheli Diakoniai Intézet.

Budán megkezdődött a katolikus püspöki kar konferencia-sorozata az autonómiáról. (A továbbiakban 1867. október 20., november 4., november 7., november 19–21., november 27. és november 29-én ülésezett.)

IX. Pius pápa óhaját tolmácsolva a püspöki kar konferenciáján Simor János hercegprímás, br. Fogarassy Mihály erdélyi püspök javasolták, hogy az 1855. évi konkordátumot ismerjék el és cikkelyezzék be a Corpus Iurisba. (Annak idején gr. Leo Thun-Hohenstein osztrák kultuszminiszter tanácsadójaként Simor János is részt vett a konkordátum előkészítésében.) A javaslatot Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök és Haynald Lajos kalocsai érsek élesen támadták, de a többiek is elutasították, arra hivatkozva, hogy a konkordátum megkötésekor a magyar alkotmány föl volt függesztve. (A konkordátumot Magyarországon soha nem ismerték el törvényesem.)

Megjelent a Magyar Zsidó című hetilap első száma. Szerkesztője: Farkas Albert író, a Hitőr Egylet titkára.

Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök beterjesztette a törvényjavaslatot az „izraeliták egyenjogúsításáról polgári és politikai jogok tekintetében”. → december 20.