A képviselőház egyhangúlag elfogadta az izraeliták egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatot. → december 22.

A főrendiház az izraeliták egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A jelen volt 68 főrend közül 64 a javaslat mellett szavazott.

I. Ferenc József király szentesítette az 1867. évi törvényeket, köztük a XVII. törvénycikket Az izraeliták egyenjogúsításáról polgári és politikai jogok tekintetében. „1. §: Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak. 2. §: Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.”

A katolikus alapok kezelését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vette át. (A vallásalap törzsvagyona ekkor 24 millió Ft, évi bevétele 1,3 millió Ft.)

A székesfőváros II. kerületében megnyílt a Kir. Egyetemi Katolikus Reálgimnázium.

Pesten megkezdték a ferencvárosi új plébániatemplom építését a mai Bakáts téren.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 15 501/1867. számú rendelete a középiskolai önképző egyletek tárgyában: „A politikai és vallási feszegetés szigorúan kizárandó.”

Gr. Albert Crivelli, a Monarchia szentszéki nagykövete jegyzékben fejtette ki a Szentszéknek, hogy a terhessé vált konkordátumot meg kell szüntetni, s ezt követően új szerződést kell kötni. → március 18.

Az Idők Tanuja című lap közölte a püspöki kar autonómia-tervezetét, amelyet fölterjesztettek a királyhoz.

Az erdélyi róm. kath. Státus I. közgyűlése megállapította a Státus szervezetét. Éles ellentét mutatkozott br. Fogarassy Mihály erdélyi püspök és a Státus liberális világi képviselői között. A szervezeti szabályzat szerint a státusgyűlés egyházi és világi tagokból áll, akiknek 1/3-a egyházi, 2/3-a világi. Jog szerint helyet kapnak benne a gyulafehérvári székeskáptalan tagjai, a papnevelő intézetek tanárai, a patrónusok, dignitáriusok, a városok és vármegyék katolikus vallású polgármesterei, illetve alispánjai, a kolozsvári tudományegyetem katolikus vallású tanárai, egyes katolikus intézmények (gimnázium, internátus, árvaház stb.) igazgatói. Az espereskerületek egy-egy papi és két-két világi képviselőt választanak. A 3000 és 5000 lelket meghaladó egyházközségek külön egy, ill. két képviselőt küldhetnek a státusgyűlésre. A kolozsvári belvárosi egyházközség három képviselő küldésére jogosult. → 1873. május 12–13.